„Bár volna örök álom életem!

S ne kelnék fel, csak majd, ha reggelem,

Az öröklétnek hozza egy sugára.

Sőt! Ha e hosszú álom kínra válna,

Az is jobb volna, mint a lét rideg,

Éber valósága, annak, akinek

Szíve ez édes földön csupa mély

Érzés káosza volt s lesz, míg csak él.”