1.1. Mi az az indig� gyerek?

Minden�tt a vil�gon megfigyelt�k, hogy egyre t�bb gyerek viselkedik

felt�n�en m�sk�pp, mint a t�bbiek, �s nem olyan k�nnyen alkalmazkodnak

az �ltal�nos norm�hoz, mint a kor�bbi gener�ci�k. Ezeket a gyerekeket

„�j gyerekeknek" vagy „az �j korszak gyerekeinek" is nevezik.

Nancy Ann Tappe, amerikai sz�nterapeuta �vekkel ezel�tt megjelent

„Understanding Your Life Trough Color" c�m� k�nyv�ben els�k�nt

fogalmazta meg az �letsz�n-elm�letet. Sokan �tvett�k k�s�bb fogalmait,

�s sikeresen alkalmazt�k. Az elm�let szerint, minden embernek

van egy jellegzetes �letsz�ne, n�ha kett� vagy h�rom is. Az �letsz�nek

olyanok, mint a sz�nburkok, l�that�ak az aur�ban �s a sz�ncsoportokhoz

hasonl� szem�lyis�gjegyeket jeleznek. Minden sz�nburok bizonyos

emberi tulajdons�gokat hordoz, amelyek j�l felismerhet�ek, ha

tudjuk, hogy mire figyelj�nk.

Ez a k�nyv az �j gyerekekr�l sz�l, akiket indig� gyerekeknek is

h�vnak. Az indig� gyerekek �letsz�ne indig�k�k, indig� szem�lyis�gjegyek

jellemz�ek r�juk �s ezeket fejezi ki l�ny�k. Alapvet�en minden

gyermeknek saj�t �letsz�ne van. Az �letsz�n lehet piros, z�ld, s�rga �s

k�k, vagy k�t, illetve t�bb sz�n kombin�ci�ja. Az indig� gyerekek szem�lyis�gjegyei

�s tulajdons�gai sz�munkra �jak, szokatlanok �s r�szben

neh�zs�get okoznak, a t�rsadalom sz�m�ra pedig szint�n nem

k�nnyen elfogadhat�ak. Az elm�lt �vekben ez�rt nagy feladatot jelent

a sz�l�knek �s tan�roknak; hogy �jragondolj�k ezt a k�rd�sk�rt, �s

m�sk�pp b�njanak a gondjaikra b�zott gyerekekkel. Az iskol�kban �s

az �vod�kban rengeteg jele mutatkozik annak, hogy az �j gyerekek valahogy

„eg�szen m�sok".

Az �j korszak gyermekeinek elnevez�se az indig�k�k �letsz�nb�l

sz�rmazik. Ez a sz�n csup�n egyike az indig� gyerekek jellemz�inek,

akik mostan�ban �rkeznek bolyg�nkra, de ez olyan egys�gesen jellemz�

r�juk, hogy id�k�zben a legt�bb amerikai terapeuta "indig� gyerekeknek"

vagy „indig�knak" nevezi �ket.

P�r �v m�lva, ha m�r t�bbet tudunk ezekr�l az �j gyerekekr�l, val�sz�n�leg

k�nnyebben �rtelmezhetj�k k�l�nb�z� feladataikat, potenci�ljukat

�s tulajdons�gaikat, tal�n k�l�nb�z� csoportokat is felfedezhet�nk.

Az indig� gyerekek n�h�ny �ltal�nos szem�lyis�gjegye:

• Bens�leg tiszt�ban vannak az �let igazs�g�val.

• Magasabb elvek szerint �lnek.

• Tudj�k, hogy egyens�lyban kell �ln�nk �nmagunkkal �s k�rnyezet�nkkel.

• Gyakran egyes�tik magukban a f�rfi �s n�i aspektusokat (androgin

t�pus).

• Tudj�k, hogy t�bb l�tezik ann�l, mint amit l�tunk.

• Hisznek benne, hogy az anyag �s a fizikai �let ill�zi�k. Tudj�k,

hogy az �let energi�b�l vagy �l� tudatb�l �ll.

• Tudj�k, hogy a vil�gegyetemben minden mindennel �sszef�gg.

Id�, t�r, t�vols�g �s forma sz�mukra nem elk�l�n�l� dolgok,

mint ahogy mi l�tjuk.

• �rzik, hogy minden �letet tisztelni kell, integrit�ssal, szeretettel

�s egy�tt�rz�ssel kell kezelni.

• Jobban meg�rtik a spiritu�lis elk�pzel�seket, mint az anyaggal

kapcsolatosakat.

• Nem hagyj�k, hogy t�lhaladott eszm�k vagy hitt�telek korl�tozz�k

�ket.

• Nem lehet olyasmire k�nyszer�teni �ket, amit nem szeretn�nek.

• Nem fogadnak el olyan embereket vezet�j�k�l, aki nem ugyanolyan

etikai n�zeteket vall, mint �k maguk, m�g szoci�lis nyom�s

eset�n sem rendel�dnek al� ilven embereknek.

Nem hisznek a b�n �s b�ntet�s alap� elm�letekben, ez�rt neh�z

megb�ntetni �ket.

Nem akarj�k, hogy valamilyen t�pusba vagy skatuly�ba sorolj�k

be �ket.

Musz�j, hogy magasabb elvek szerint �lhess�k az �let�ket, �gy

ahogy azt �k �rtelmezik, k�l�nben depressz�vek, �npuszt�t�ak

�s f�l�nkek lesznek.

�szint�k, ny�ltak �s f�ggetlenek.

Sokszor nem eg�szs�ges a test�rzet�k.

Mind az �t �rz�kszerv�k nagyon j�l fejlett, ez�rt felfokozott �rz�kenys�g�k

k�nnyen s�r�lhet vagy k�nnyen �rezhetik, hogy t�l

sokat k�vetelnek t�l�k.

Nagyon �rz�kenyek a t�pl�l�kra; legalkalmasabbak sz�mukra a

term�szetesen �s organikusan termesztett �lelmiszerek.

K�nnyed�n kommunik�lnak �llatokkal, n�v�nyekkel, m�s gyerekekkel

�s a term�szettel.

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy „l�thatatlan" bar�taikkal besz�lgetnek.

Ez�rt gyakran t�l �l�nk fant�zi�j� vagy ak�r „k�l�n�s

pszich�s �llapot�k�nt" skatuly�zz�k be �ket.

Mivel minden dologban �rz�kelik az �letet, sokszor nehezen

szakadnak el t�l�k. Nem �rt�kelik t�l az anyagi dolgokat, de

fontos sz�mukra a dolgok lelke.

Elk�pzel�seiket nehezen tudj�k szavakban kifejezni. A nyelv

sokszor t�l korl�tozott sz�mukra.

�k maguk nem l�tnak hat�rt a j�t�k, nevet�s, kapcsolat �s munka

k�z�tt. Sz�mukra az �letnek ezek az aspektusai egys�ges tapasztalatot

alkotnak.

Rendk�v�l �rz�kenyek �s k�nnyen els�rj�k magukat.

Nagyon kev�s alv�sra van sz�ks�g�k, �pp csak annyira, hogy a

fizikai test meg�julhasson.

Hajlamosak r�, hogy k�l�nc�k legyenek, mivel a t�bbi gyerek

vagy k�rnyezet�k csak ritk�n �rtik meg, vagy fogadj�k el �ket.

J� �rz�k�k van hozz�, hogy mi a helyes �s mi nem, nincs sz�ks�g�k

fegyelemre. Amit viszont ig�nyelnek, az a vil�gos strukt�ra.

Ha a sz�l�k �s tan�rok nem engedik meg, hogy saj�t meggy�z�d�s�k

szerint cselekedjenek, hatalmas ellen�ll�st �breszthetnek

benn�k.

Nagy benn�k a tud�sszomj �s nem fogadnak el gyors, egyszer�

v�laszokat csak az�rt, mert ezek a m�lt hagyom�nyos v�laszai.

Musz�j, hogy �k maguk „igaznak" �rezz�k a v�laszokat.

Csak nehezen azonosulnak azokkal a hagyom�nyos t�m�kkal,

amelyeket az iskol�kban tan�tanak. T�bbnyire nem tudnak kapcsolatot

felfedezni ezen t�m�k �s a spiritu�lis �let k�z�tt, amelyet

�k a dolgok m�rt�k�nek tartanak.

Sokat t�r�dnek a h�tr�nyos helyzet� �s igazs�gtalanul kezelt t�rsaikkal.

Fejlett igazs�g�rzettel rendelkeznek.

A szem�lyis�g napf�nyes vagy �rny�kos oldala?

Az indig� vagy �j gyerekek k�z�l sokaknak nincsenek nagy karmikus

terheik. A vil�gnak olyan r�gi�iban sz�letnek meg, amelyek m�r nyitottak

a tudatosabb �letre. A legfontosabb, amit ezekkel a gyerekekkel

kapcsolatban meg kell �rten�nk az, hogy megfelel� seg�ts�ggel fejleszteni�k

kell szem�lyis�g�ket �s jellem�ket, mert helytelen ir�ny�t�ssal

ink�bb szem�lyis�g�k �rnyoldalai er�s�dnek �s fejez�dnek ki. Mivel

mindk�t ir�nyban nyitva �ll az �t, a sz�l�k, a tan�rok �s az eg�sz vil�g

feladata, hogy odafigyeljenek �s tudatos�ts�k magukban, melyik �ton

szeretn�nk mindannyian tov�bbmenni. A gyerekek a j�v�, h�sz �v

m�lva �k hat�rozz�k majd meg a vil�got. Ahhoz, hogy �rzelmileg �s

szellemileg megtapasztalj�k �nmagukat, az indig� gyerekeknek teret

kell engedn�nk. Sok szabads�gra van sz�ks�g�k, hogy hit�k szerint

cselekedhessenek, hogy megtapasztalhass�k az �letet. Az olyan vil�gos,

stabil strukt�ra, amelyet felt�tlen szeretet t�mogat, megadja nekik

azt a h�tteret, amire s�rget�en sz�ks�g�k van szem�lyis�g�k �s jellem�k

napf�nyes oldal�nak kifejleszt�s�hez �s kifejez�s�hez.

Miben k�l�nb�znek az indig� gyerekek m�s gyerekekt�l?

A elt�r� szem�lyis�gjegyeken �s jellemvon�sokon k�v�l nagy k�l�nbs�g

van abban is, hogyan reag�lnak konfliktushelyzetekben. M�s gyerekekt�l

elt�r�en az indig� gyerekek nem vesznek bele �rzelmileg

olyan m�lyen a konfliktushelyzetekbe, �s kider�lt, hogy nem s�r�lnek

olyan k�nnyen �rzelmileg.

A „norm�lis" gyerekek ink�bb lenyelik a megal�ztat�sokat, elfogadj�k

al�rendelt helyzet�ket �s engednek, akkor is, ha igazs�gtalanul

b�nnak vel�k. Az indig� gyerekek ezzel szemben radik�lisabban reag�lnak:

ha leereszked�en b�nnak vel�k, nevets�gess� teszik �ket, azt

t�bbnyire tot�lis bizalomt�r�snek �lik meg, amelynek s�lyos k�vetkezm�nyei

lehetnek. Egy indig� gyerek mindig pontosan tudja, mikor

hazudnak neki. A hazugs�gnak t�bbnyire az a k�vetkezm�nye, hogy

visszah�z�dik, �s NEM b�zik t�bb� az illet�ben.

Az indig� gyereket neh�z meggy�zni r�la, hogy nem kaphat meg

mindent, amire csak ig�nyt tart. Kir�ly vagy kir�lyn�, �s �gy is viselkedik.

Sok, bizonyos tekint�llyel rendelkez� sz�l� �rzi ezt a nem megalapozott

b�szkes�get �s makacsnak, �nfej�nek, neh�zkesnek l�tja

emiatt a gyermeket.

Ha azonban helyesen �rtelmezz�k ezt, �s meg�rt�ssel ir�ny�tgatjuk

�ket, akkor eg�szs�ges �n�rt�kel�s alakul ki benn�k, �s be tudnak illeszkedni

k�rnyezet�kbe.

Az indig� gyerek lehet �ld�s vagy nagy kih�v�s is, aszerint, hogy

milyen k�rnyezetben �lnek. Ha sok „r�gi mint�k szerint m�k�d�" gyerek

k�z�tt egyed�li indig� gyerekk�nt �l valaki, nagyon r�vid id� alatt

alkalmazkod�sra k�ptelen rendbont�nak �s k�v�l�ll�nak b�lyegzik.

Bel�l azt ki�ltja a gyermek: „Mi�rt nem ismer fel engem senki? Mi�rt

nem �rt meg a t�bbi gyerek? Mi�rt tesznek �gy?" Ilyenkor gyakran d�h�ss�

�s frusztr�ltt� v�lnak, �s elkezdenek l�zadni. Ezt egyre t�bbsz�r

tapasztalhatjuk szoci�lis k�rnyezet�nkben: a csal�dban, az iskol�ban

�s az �vod�ban. Az indig� gyerekek b�rmire k�szek, hogy m�lt�s�gukat,

n�zeteiket, �s tud�sukat megv�dj�k �s megmutass�k a vil�gnak.

Tal�n k�rdezz�k meg �nmagunkat, hogyan reag�ln�nk, ha ilyen nagy

elk�telezetts�g-�rz�ssel, vel�nk szemben ellens�gesen viselked� vil�gban

�ln�nk, tudva, kik vagyunk, an�lk�l, hogy k�rnyezet�nk elismerne?

�s mit �rezn�nk, ha mindehhez m�g k�v�l�ll�k�nt �s rendbont�k�nt kezeln�nek,

nem pedig kir�lyk�nt, akik pedig val�j�ban vagyunk?

Ha l�ny�nket nem tartj�k tiszteletben, t�bbnyire jellem�nk �s szem�lyis�g�nk

negat�v oldala bontakozik ki, ami m�g jobban megterheli a

csal�dot �s a k�rnyezetet. Az ADS �s ADSH {figyelemhi�ny szindr�ma

�s mozg�ssal j�r� nyugtalans�g vagy hiperaktivit�s) p�ld�ul csak a legismertebb

k�vetkezm�nyek. �pp�gy kialakulhat a tan�rokkal szembeni

agresszi� vagy a tot�lis unalom, ha nem „saj�t vil�gukban" vagy sz�m�t�g�pes

j�t�kokban mer�lnek el. A nagy m�rt�k� bizalmatlans�g m�sokkal

szemben �s a szoci�lis izol�ci� m�r mindennapos t�m�kk� v�ltak.

Ezek a gyerekek vagy kisz�llnak a realit�sb�l �s elmer�lnek saj�t vil�gukba

a t�l�l�s �rdek�ben, vagy ennek �pp az ellenkez�j�t teszik, vagyis

l�zadnak �s seg�ts�g�rt ki�ltanak. Ez az a pont, ahol sok sz�l� �s tan�r

a pszich�s gy�gyszereket l�tja az egyed�li megold�snak. Gy�gyszert

adnak a gyerekeiknek, hogy valamelyest norm�lis csal�di �letet tudjanak

�lni, amelyben mindenki kibontakozhat. Ez v�gsz�ks�g eset�n seg�thet,

de nem szabad ebben l�tni az egyed�li megold�st. S�rg�sen �t kell alak�tani

gondolkod�sm�dunkat ebben a t�m�ban, meg kell v�ltoznia ennek

a helyzetnek! A mai napig nincs vil�gszerte m�k�d� h�l�zata az �rintetteknek,

sz�l�knek, tan�roknak, terapeut�knak �s nevel�knek. Csak lassank�nt

kezd�nk inform�ci�kat cser�lni egym�ssal ezekr�l a gyerekekr�l.

Az internet olyan modern csatorna, amely az eg�sz f�ldet �tfogja, �s

�gy lehet�v� teszi ezt a fajta tapasztalatcser�t nemzetk�zi szinten is. Meg�rett

az id�, hiszen egyre t�bb ilyen gyermek j�n vil�gra, �s viselked�s�kkel

k�nyszer�tenek benn�nket, hogy megl�ssuk a val�s�got, vagyis jobban

mondva a val�tlans�got. Ezen k�nyv fontos c�lja, hogy �l�nk�tse az

�rintettek k�z�tti inform�ci�- �s tapasztalatcser�t, �s egy�ttm�k�d�st.

Az indig� gyerekeken k�v�l az elm�lt �vek sor�n szerte a vil�gon

bukkantak fel gyerekek m�s meglep� �s csod�s tulajdons�gokkal �s

t�rt�n�sekkel is. N�h�ny �vvel ezel�tt az amerikai Lee Carroll* �s

Drunvalo Melchizedek** �rt�kes inform�ci�kat adott k�zre az �j ge-

Kryon (l�sd F�ggel�k).

The Ancienl Secret of the Flower of Lile (l�sd F�ggel�k).

ner�ci�k jelens�g�t eg�szk�nt szeml�lve. Miut�n felh�vt�k a vil�g fiayelm�t

erre a t�m�ra, sokaknak �gy t�nik, mintha �jfajta emberek

lenn�nek sz�let�ben, akik az elk�vetkez� �talakul�sban majd vezetnek

benn�nket.

�me n�h�ny meglep�, gyerekekkel t�rt�nt eset:

1. Vannak gyerekek, akiknek sz�let�s�kkor pozit�v volt az AIDStesztj�k,

de n�h�ny �vvel k�s�bb az ut�vizsg�lat sor�n (az

UCLA, University California of Los Angeles) teljesen AIDSmentesek

voltak. N�h�ny ilyen gyereket �veken kereszt�l vizsg�ltak

�s folyamatosan v�geztek rajtuk teszteket. Az eredm�nyek

azt mutatt�k, hogy nem a szok�sos emberi DNS-sel rendelkeznek.

A DNS, a dezoxiribonukleinsav hordozza valamennyi

�r�kl�tt inform�ci�nkat, �gy genetikai k�dunkat is. Test�nk minden

sejtj�ben ott rejlik. Ezeknek a gyerekeknek n�gy DNS-sz�llal

t�bb volt, mint m�soknak, ami azt jelenti, hogy egyszer�en

fejlettebbek, mint legt�bb�nk. A teszteredm�nyek tov�bb� teljes

m�rt�kben betegs�gekt�l mentesnek mutatt�k �ket, �s ezek a

gyerekek nem is tudtak megbetegedni. Egyszer�en minden ellen

immunisak! Az UCLA vil�gszerte v�gzett DNS-teszteket �s felt�telezi,

hogy a vil�g lakoss�g�nak egy sz�zal�ka ilyen m�dosult

DNS-sel rendelkezik.