Novellim : Egy pillanat az let, s egy let a pillanat |
Egy pillanat az let, s egy let a pillanat
tanja 2006.03.17. 21:17
Figyelem! Nagyon szomor! Illik hozzm:)
Egy pillanat. Ennyi volt csupn. Egy rvidke pillanat az letbl. Mgis ez letem egyik legszebb emlke. Ahogy flm hajol, lgyan tlelve, ahogy ajkai szmhoz rnek. Nem! Elg! Nem szabad tbbet r gondolnom. Szaktottam a mlttal, s vele is. De ezt a tettemet megbntam. Nem akartam elmenni tle, de nem brtam tovbb a helyet, ahol voltunk. s nem akart elmenni. Gyzkdtt, hogy maradjak vele. Boldogok lehettnk volna. De n nem brom, ha be vagyok zrva, ott pedig ez volt. Pedig n szerettem t. Nagyon is. De ht ilyen az let. Ezt vlasztottam magamnak, ht elviselem a kvetkezmnyeit. De nagyon hinyzik! Dntk. Visszamegyek hozz. jra ltni akarom t, rezni, hogy mellettem van, hogy tlel. rezni akarom, hogy mg mindig szeret. Visszaindulok a hzhoz. Ktsgek gytrnek, de folytatom az utat. A hz eltt megpillantom t. Egy msik lnnyal. Megcskolja, lgyan tlelve, ahogy engem rgen. Srs kerlget. Ers maradok, de a lelkem res lesz. Nincs ht mr mirt lnem. Elengedik egymst, s arrafel pillant, ahol n vagyok. Meglt. Elkerekedik a szeme, s felm siet. Elksik. Mire odar, mr csak hlt helyem tallja. Elmegyek. Nem llok meg soha. Minden tagomban fjdalom g, de nem llok meg. Nincs mirt. Kvnom neki, hogy legyen boldog, legyen olyan, amilyen n soha nem lehettem. Csak arra az egy pillanatra. Az id vgtelenben csak egy pillanat az let. De ez a pillanat is fontosabb az letemnl.
|