�gy �rzem, v�gtelen id� telt el az�ta, hogy Helga kimondta ezeket a szavakat. Sz�val ez�rt k�ri a seg�ts�gem. � nem tud �lni, nemhogy a saj�t l�ny�t!

- Sz�val hogy d�ntesz? - sz�lal meg Helga.

- Nem tudom. Biztos nincs m�s lehet�s�g, mint hogy meg�lj�k? Tudod, hogy nem szeretek gyilkolni.

- Tudom�som szerint nincs.

T�nyleg nem tudom, mit tegyek. V�rakozva n�z r�m ez�stsz�n� szem�vel, amit�l kir�z a hideg. El is k�ne mondanom, hogy n�z ki, csakhogy mindenki meg�rtse, mi�rt nem mer vele ellenkezni senki. Magas, karcs� termete van, ami m�g nem is lenne k�l�n�s, hisz ilyen le�r�ssal sz�z�val vannak a vil�gon. A t�bbi dolog m�r m�s k�rd�s. Az el�bb eml�tettem, hogy ez�stsz�n� szeme van. Nos, az a helyzet, hogy nemcsak a szeme ilyen. A haja, mely hossz� �s t�k�letesen egyenes, szint�n az, valamint a ruh�ja is. B�re napbarn�tott, �gy kit�nik az ez�st miatt. Az eg�sz megjelen�se er�t �s magabiztoss�got sugall.

- Nos, elv�llalod? - k�rdezi t�relmetlen hangon. Na igen, mindig siet valahova.

- Rendben, megteszem - v�laszolom.

- Akkor induljunk!

Hossz� utat tett�nk m�r meg, mivel nem hoppan�lhattunk. Helga �gy gondolja, hogy Voldemort biztosan figyeli a l�ny�t, �gy nem aj�nlatos t�l hamar felh�vni magunkra a figyelmet. Egy nagyon sz�p, de kiss� eldugott helyen lev� h�zhoz �rkez�nk meg. Helga azt mondja, itt lakik a l�ny. Mit is mondott, hogy h�vj�k? Ja igen, Kitiara. Meg kell mondani, furcsa n�v. Helga meg�llt az ajt� el�tt, s�hajtott egyet, �s benyitott.

- Ktitara! - ki�lt be.- Elj�ttem hozz�d.

Ekkor felt�nik az eml�tett. El�ll a l�legzetem, amint megl�tom. Hossz�, koromfekete haj, ami szint�n t�k�letesen egyenes, ak�rcsak az anyj��, hideg ez�st szemek, alacsony, v�kony, de m�gis magabiztos, �s f�lelmetes fell�p�s�. Hasonl�t Helg�hoz, b�r nem olyan h�tborzongat�an sz�p k�lsej�. R� ink�bb a f�lelmetesen sz�p kifejez�s illene.

- Te vagy az, any�m? - hangja unottan cseng, s ett�l Pitonnak �s nekem is v�gigfut a h�tunkon a hideg. - Most kiket hozt�l magaddal? Megint az�rt j�ssz, hogy megpr�b�lj meg�lni? Nagyon j�l tudod, hogy �gysem siker�l, ahogy eddig sem.

- Soha nem lehetsz biztos ebben - v�laszolja Helga. - Te nem vagy halhatatlan, mint �n, el�bb-ut�bb �gyis meghalsz.

- Az lehet, de meg�lni tal�n csak te tudn�l. Kiket hozt�l most? Harry Pottert felismerem. A m�sik pedig Piton, ugye? Ap�m el�gg� kiakadt, hogy elvitted t�le.

- �gy l�tom, bemutatnom m�r nem kell senkit. Egyel�re m�g nem kell a j�vetel�nk c�lj�val foglalkoznunk. Itt t�lt�nk p�r napot. Mikor j�n ide Tom?

- Egy h�t m�lva, pontosan. Nagyon �gyesen v�lasztod meg, mikor j�ssz. Nem sokkal ezel�tt ment el.

Az eg�sz besz�lget�s �sszezavart. Azt hittem, �k soha nem l�thatt�k egym�st, �s most tal�lkoznak majd egym�ssal, de nem �gy van. Na mindegy, fel k�ne k�sz�tenem magam, biztos lesz m�g p�r meglepet�s.

Bement�nk a nappaliba, ami �zl�sesen volt berendezve. Tudom, ezt sokat lehet hallani, de t�nyleg �gy van. Nem lehet r�mondani se a csics�sat, se az egyszer�t, a legjobban az �zl�ses illik r�, b�r az se igaz�n. �szint�n sz�lva m�g soha nem l�ttam ehhez foghat� szob�t. Nem is tudn�m le�rni, milyen. Ezt l�tni kell.

Le�l�nk, majd egy kis csend k�vetkezik, m�gnem bej�n Kitiara, italt hozva mag�val, �s kioszt mindenkinek valamit. Pitonnak L�ngnyelv Whiskyt, nekem vajs�rt, Helg�nak egyszer� gy�m�lcslevet, mag�nak pedig bort. Iszogatunk, de a csend csak nem akar eloszolni.

- �s mond, any�m, mi�rt akarsz t�bb id�t itt t�lteni?- sz�lal meg v�g�l Kitiara. - Eddig mindig gyorsan t�l akart�l esni a dolgon.

- Tudod j�l, hogy Harrynek nem eshet baja. Eddig minden k�s�rletez� vagy meghalt, vagy s�lyos sebet szerzett. R� akarok j�nni, hogyan lehet ezt elker�lni.

- Nem lenne egyszer�bb, ha te �ln�l meg? Neki se esne b�nt�d�sa, �s v�gre v�ge lenne ennek az eg�sznek.

- Bocs�nat - sz�lalok meg. - �n azt hittem, te nem tudsz err�l a tervr�l semmit, most meg kider�l, hogy te is ezt akarod.

- �gy van. Tudod, any�m egy �tok k�vetkezt�ben halhatatlan, de mikor �n sz�lettem, le akarta r�lam venni. F�lig siker�lt is neki. Nem vagyok halhatatlan, de sokkal nehezebb meg�lni engem, mint egy �tlagos embert, r�ad�sul hosszabb ideig is �lek, mint b�rki, any�mon �s ap�mon k�v�l, persze.

- Az �tkot nem �rtem m�g. Ha l�tezik olyan �tok, ami el�ri, hogy �r�k �let� legyen valaki, Voldemort mi�rt nem haszn�lja.

- Az�rt, Harry - magyar�zza Helga, - mert ezt az �tkot csak egy nagy erej� boszork�ny vagy var�zsl� tudja elv�gezni, de mag�n senki. Az egyetlen, aki el tudn� �rni, hogy Voldemort halhatatlan legyen, az �n vagyok. M�rpedig �n nem teszek ilyesmit.

- Veled ki tette? - k�rdezem k�v�ncsian.

- Any�m.

- �s mi�rt?

- Ezt neh�z lenne elmes�lni. De ha gondolod, megmutathatom.

- Beengedsz az eml�keidbe?

- Nem eg�szen. Visszak�ldelek az id�ben. Annyiban fog hasonl�tani az eml�kekre, hogy nem l�tnak �s nem hallanak t�ged. De �rezni �reznek, �s b�rmit meg tudsz �rinteni, �s el tudsz tolni. Mit sz�lsz hozz�?

- Any�m! - csattan fel Kitiara. - Nem hiszem, hogy ez j� �tlet lenne.

- Nem te d�nt�d ezt el, l�nyom. Nos, Harry, mit sz�lsz hozz�?

- �gy �rtem - v�g k�zbe ism�t a l�ny,- nem lenne j� �tlet, ha egyed�l engedn�d el. �n is el�gg� k�v�ncsi vagyok, �n se tudok r�la semmit. �s szerintem Piton is sz�vesen megn�zn�. J�l gondolom?

Nem v�laszol senki, csak b�lintunk.

- Ahogy gondolj�tok - s�hajt Helga. - De h�rom embert neh�z lenne �tk�ldeni �gy, hogy �n nem megyek, teh�t veletek tartok.

Ism�t b�lint�s. Helga odaint mindenkit mag�hoz, �s meg�rinti a kez�nket.

- Figyelem! - figyelmeztet minket. - Az a vil�g nem olyan volt, mint ez most. Ne ijedjetek meg, nem esik b�nt�d�sotok. Csak ne k�boroljatok el nagyon t�lem. Egy! Kett�! H�rom…!

Azzal elt�n�nk a szob�b�l, �s belevesz�nk az id� v�gtelen �rv�ny�be.