2.

     K�t napba telt, mire megmutatott mindent, pedig- elmond�sa szerint- csak azokat a helyeket mutatta meg, amik fontosak voltak. Legel�sz�r a szob�mba vezetett. Mikor bel�pt�nk, nem mertem hinni a szememnek. A szoba akkora volt, mint egy nagyobbacska lak�s. Hatalmas, puha �gy fek�dt a k�zep�n, rengeteg szekr�ny �llt k�r�l�tte, �s egy mosd�t is �szrevettem, ami el�tt egy asztal �llt, mindenf�le sz�p�tkez�si eszk�zzel. Az egyik szekr�ny mellett egy ajt� ny�lt, ami egy m�sik helys�gbe vezetett. Alex- �gy mutatkozott be- elmondta, hogy ez az � szob�ja, �s ha b�rmikor sz�ks�gem lenne valamire, nyugodtan �tmehetek. Nos, ha az �n szob�m nagynak t�nt, ez egyenesen hatalmas volt. Nagyj�b�l h�romszor akkora, mint az eny�m. Az �gy sokkal nagyobb �s k�nyelmesebb volt, t�bb szekr�nyt l�ttam, �s rengeteg polc volt, tele k�nyvekkel. Mindig is im�dtam olvasni, �gy elb�v�lve n�ztem �ket, hisz annyit tett oda, amennyi egy k�nyvt�rban is alig f�rt volna el. Mikor Alex megl�tta, mennyire �rdekelnek a k�nyvek, elmosolyodott.

-Megk�rn�lek, hogy ezeket a k�nyveket ne haszn�ld- mondta.- Nincs benn�k semmi olyan, ami nem lenne neked val�, de n�melyiket er�s m�gia v�di, �s nem szeretn�m, ha megs�r�ln�l. Van egy k�l�n k�nyvt�rszoba. Ott b�rmikor olvasgathatsz. Gyere, megmutatom, hol van.

    El se tudtam k�pzelni, hogy lehet ann�l t�bb k�nyv, ami a f�rfi szob�j�ban volt. T�vedtem. De m�g milyen nagyot. A k�nyvt�rszoba sokkal nagyobb volt, mint Alex szob�ja. �s tele k�nyvekkel. A szoba olyan nagy volt, hogy nem is l�ttam a v�g�t. A f�rfi k�rbevezetett itt is, �s b�rmilyen hihetetlen, negyed �r�ba telt, mire eljutottunk a szoba m�sik fel�be. T�nyleg hatalmas. K�z�pen egy asztal �llt, k�r�l�tte karossz�kek.

   Nem akartam elhagyni ezt a helyet, de musz�j volt, hisz maradt �gy is rengeteg szoba, amit meg kellett n�znem. Az egyik toronyba is fell�togattunk, �s mikor kin�ztem az ablakon, elsz�d�ltem. Pedig �n b�rom a magass�got, de ez m�g nekem is sok volt. Fentr�l el lehetett l�tni a messzi hegyekig is, ami becsl�sem szerint t�bb sz�z kilom�ter. Len�zni m�r nem is mertem. M�g megn�zt�nk p�r helys�get, azt�n visszat�rt�nk szob�nkba. Alex k�vetett engem az eny�mbe, �s le�lt az egyik sz�kre. �n az �gyra huppantam, �s rend�letlen�l n�ztem �t. Itt az alkalom, hogy kimondjam a k�rd�st, ami eg�sz nap foglakoztatott.

-Mi�rt?- ny�gtem ki.

-Mit mi�rt?- k�rdezte kedvesen.

-Mi�rt �lted meg any�mat?- hangom szomor� volt, nem v�dl�.

-Ez hossz� t�rt�net. �s most nem akarok belekezdeni. Egy k�rd�sem lenne, �s ut�na magadra hagylak holnapig. Milyen nevet kapt�l any�dt�l?

-Tess�k?

-Mi a neved?- k�rdezte mosolyogva.

-T�nde.

-Any�dra vall. Nem boszork�nynevet adott neked. Rendben. L�ssuk csak. Mostant�l Tanja leszel. Megfelel?

-Igen...de...nem �rtek semmit. Mi...?

-Majd elmondok mindent. De nem most. Pihenj le! Holnap �tj�v�k �rted.

   Azzal fel�llt, �s �tment a szob�j�ba. Sok�ig csak n�ztem ut�na, azt�n �gy d�nt�ttem, megfogadom a tan�cs�t. Az egyik szekr�nyben tal�ltam pizsam�t, felvettem, �s befek�dtem az �gyba. B�rmilyen furcsa napom volt, �letem egyik legszebb �lm�ba zuhantam.

                                                                               *

   Reggel arra �bredtem, hogy valaki simogatja az arcom. Kinyitottam a szemem, �s Alexet l�ttam meg, aki amint megl�tta, hogy �bren vagyok, f�lreh�z�dott.

-Ideje folytatni az idegenvezet�st- mondta.

-El�bb besz�lgess�nk!- k�rtem csendesen.

-Rendben. Mir�l akarsz besz�lni?

-Amir�l tegnap is- feleltem.

-Rendben. Akkor elmes�lek mindent. De el�bb m�g egy k�rd�s. Any�d nem mes�lt r�lam semmit?

-Nem.

-�s ap�dr�l mit mondott?

-Azt, hogy meghalt.

-Kegyes hazugs�g- grimaszolt.- Ap�d nem halt meg. Nagyon is �l.

-�s hol van?- hirtelen izgatott lettem. H�t nem vesztettem el mindenkit a csal�domb�l.

-El�tted- mosolyodott el.- �n vagyok az.

   D�bbenten meredtem r�. � lenne az ap�m? Igaz, hasonl�tunk egy kicsit, de ez akkor is hihetetlen.

-R�gen nagyon szerettem any�dat, �s � is engem. Mikor terhes lett veled, megtudta, hogy var�zsl� vagyok. Nem tudta elviselni, hogy �n legyek a gyereke apja, de t�ged akkor se akart b�ntani. Megk�rt r�, hogy menjek el, �s hagyjalak b�k�n. Megtettem, amit k�rt, de miel�tt t�voztam volna, mondtam neki m�g valamit. Megmondtam neki, hogy amint el�g �rett leszel, elj�v�k �rted, �s magammal viszlek. �s ha any�d ellenkezik, meg�l�m. Nagyon d�h�s voltam r�. Csak az�rt kirekesztett az �let�b�l, �s a te �letedb�l, mert m�s vagyok, mint a t�bbi ember. Pedig nagyon j�l tudta, hogy val�sz�n�leg te is ilyen leszel. Mikor azt mondta, hogy nem adtad a k�pess�g jel�t, megijedtem. Nem akartam �r�k�s n�lk�l maradni. Ez�rt akartalak t�ged is meg�lni. De a t�zgoly�, amit r�d k�ldtem, csak kisebb �g�si sebeket okozott, amik mostanra m�r el is m�ltak. Egy pillanatra �tv�ltozt�l. Nem tudom, hogyan �s mi�rt, de megv�ltozott a k�ls�d. A hajad h�feh�r lett, a szemed ez�st�ss� v�lt, a ruh�d pedig aranysz�n�v� sz�nesedett. �s a t�z elt�nt r�lad. Abban a pillanatban visszav�ltozt�l, �s el�jult�l. �n viszont megtudtam, hogy igenis van k�pess�ged. Igenis boszork�ny vagy, ak�rmit is mondott any�d. Az�rt hoztalak magammal, hogy tan�tsalak, �s nagyhatalm� boszork�nyt neveljek bel�led.

   Elhallgatott, �s f�rk�sz�n pillantott r�m. �tgondoltam az eg�szet. Nem hittem, hogy hazudik. De m�gis olyan abszurd volt ez az eg�sz. Boszork�nyok, var�zsl�k. Mindig is szerettem volna, ha l�tezn�nek, de soha nem hittem benn�k. �s most kider�l, hogy m�gis vannak, m�ghozz� �n is az vagyok. Hihetetlen. V�g�l ink�bb eltereltem a gondolataimat err�l.

-�hes vagyok - mondtam halkan.- Nem reggelizhetn�nk?

-Azt hiszem, nem- mondta mosolyogva az ap�m.- Mivel m�r d�l is elm�lt, ezt ink�bb eb�dnek h�vn�m. Gyere! Menj�nk le a konyh�ba!