2.1. Mir�l ismerhet� fel egy indig� gyerek?

A sz�l�k �s mindazok, akik napi kapcsolatban vannak gyerekekkel, az

el�z� fejezetben felsorolt tulajdons�gok �s jellemvon�sok alapj�n

k�nnyen felismerhetik az indig� gyerekeket. Eleinte nincsenek k�l�n�sebb

testi jellegzetess�geik. A k�l�nbs�gek kimondottan finomak, �s

csak a k�zelebbi megfigyel�s sor�n felismerhet�ek. A k�vetkez� tulajdons�gok

azonban nagyon jellegzetesek, ez�rt ezeket a legk�nnyebb

felismerni:

• magasabb az energiamez�j�k,

• m�sk�nt viselkednek,

• kev�ss� �rzelmesek.

Ahhoz, hogy egy nagyobb csoportban felismerj�k az indig� gyerekeket,

a k�vetkez� lehet�s�geink vannak:

• R�hangol�dunk a csoport energi�j�ra. Az indig� gyerekek rezg�se,

eleven, tiszta energi�jukb�l fakad�an magas. Magasabb az

energiafrekvenci�juk, mint m�s gyerekeknek �s a f�ldi dolgokkal

n�ha �gyetlenek. Magas, szeretettel teli, harmonikus energi�kra

mindig reag�lnak, mert ezt ismerik k�zelr�l.

• Megfigyelj�k a gyerekek viselked�s�t. Az indig� gyerekek m�sk�pp

viselkednek! Sokszor tudatalatti �zeneteket hordoznak, �s

csak csod�lkozunk, hogy honnan tud ilyesmiket a gyermek. Az

indig� gyerekek t�bbnyire pontosan tudj�k, hogy mi�rt sz�lettek

a vil�gra. Gyakran mes�lnek angyalokr�l �s m�s l�nyekr�l, �s

sokszor �r�kig elj�tszanak vel�k csendben �s el�gedetten. Agg�dunk,

ami�rt az indig� gyermek sokszor ink�bb egyed�l j�tszik?

�m ha megk�rdezz�k, hogy mi�rt j�tszik egyed�l, bizony�ra azt

v�laszolja majd: „...-vel j�tszom, nem l�tod?" M�sr�szt sokszor

csak nagyon r�vid ideig j�tszanak t�rgyakkal j�t�kokkal, �s v�ltozatoss�gra

van sz�ks�g�k.

• Az indig� gyerekek sokszor keresik feln�ttek t�rsas�g�t. Be

akarnak illeszkedni a feln�ttek vil�g�ba. Spont�nok, nyitottak �s

tudattalanok, szeretik el�csalogatni a feln�ttekb�l a benn�k �l�

gyermeket. A vel�k egyid�s t�rsaikkal ez�rt lehetnek probl�m�ik

mert nem mindig �rzik, hogy meg�rtik �ket, �gy sokszor k�v�l re

kednek a csoporton. Megfigyelhetj�k, hogy az indig� gyerekek

pontosan tudj�k, hogyan szeretn�k a dolgokat, �s hamar r�j�nnek

a tr�kk�kre, mik�ppen �rv�nyes�thetik akaratukat. Nem lehet vel�k

harcolni, helyt�ll� �rvekkel kell meggy�zni �ket.

• Csecsem�kn�l: n�zz�nk k�zvetlen�l a gyermek szem�be

A szem a l�lek t�kre. Nevess�nk r� a kicsire �s k�sz�nts�k a lelk�t.

Igaz�n sz�rakoztat� ezeknek az �j gyerekeknek a reakci�j�t

megfigyelni. Ak�rmilyen fiatalok, azonnal elevenen reag�lnak

tetszik nekik a helyzet �s meg�rtik! T�bbsz�r �t�ltem: eg�szei

kis gyerekek a b�cs�z�sn�l annyira kihajoltak a kocsib�l, csal

hogy fenntarthass�k a szemkontaktust, hogy az anya att�l f�lt

kiesik a gyermek a babakocsib�l.

Csak ha hosszabb id�t t�lt�nk egy indig� gyermek t�rsas�g�ban, akkor

t�nik fel, hogy �rzelmileg nem k�nnyen bonyol�dik bele helyzetekbe

Ez az egyik legnagyobb k�l�nbs�g, amelyet az indig� gyerekek �s a

t�bbiek k�z�tt felfedezhet�nk. Az indig� gyerekek nem t�l �rzelme

sek. �gy t�nik, mintha meg�rten�k, mi�rt van olyan sok konfliktus, �s

megpr�b�ln�k meg�rteni az embereket. A terapeut�k arr�l sz�molnak

be, hogy r�gen, ha a sz�l�k gyakran veszekedtek, az �vekre elegend�

anyagot szolg�ltatott a gyerekek kezel�s�re. A veszeked�s miatt a gye

rekek visszah�z�dtak, mert a vit�k a csal�d l�t�t fenyegett�k.

Egy indig� gyermek ezt m�sk�pp �rzi, �s az ellenkez�j�t teszi

A veszeked�k k�z� �ll �s megk�rdezi: „Ezt most hogyan tudj�tok meg

oldani?" Vagy egyszer�en r�csimpaszkodik az apa vagy az anya l�b�ra,

�s azt mondja: „Nem, nem megyek a szob�mba." Vagy fogja az apa

kez�t, �s az anya kez�be teszi, ezzel azt k�ri: „K�rlek, oldj�tok meg a

probl�m�t." Vagy az anya borzaszt�an kiab�l indig� gyerek�vel, d�h�s

lesz �s m�rges, de a gyerek nem reag�l, nem veszi �t az anya rezg�s�t.

L�ttam h�rom �vesn�l nem id�sebb kisgyerekeket egyszer�en tov�bb

j�tszani, vagy lassan elt�volodni az anyjukt�l, hogy kicsivel arr�bb

nyugodtan folytathass�k, amivel �pp foglalkoztak, vagy, ha m�r id�sebbek

voltak, odamentek az anyjukhoz �s azt mondt�k: „Anya, annyira

szeretlek!" Egyszer egy h�t�ves indig� gyerek azt mondta veszeked�

sz�leinek: „Nem tudj�tok, az�rt j�ttem hozz�tok, hogy b�k�t hozzak

nektek?" - �s k�z�j�k �llt. Bizonyos �rtelemben abban seg�tik a

t�bbi embert, hogy tudatos�ts�k magukban �rzelmi blok�djaikat.

Fontos k�l�nbs�get lehet megfigyelni az indig� gyerekek �s m�s

gyerekek k�z�tt olyan kritikus helyzetekben, amikor kiprovok�lj�k

egy feln�ttb�l, hogy elmenjen a v�gletekig. K�pzelj�nk el ilyen helyzetben

k�t gyereket, egy indig�t �s egy m�sikat. Az egyik gyereket nevezhetj�k

kisgyereknek, a m�sikat, az indig�t pedig „rendszerrombol�nak".

Vil�gosan felismerhet�, hogy m�s a c�ljuk �s a viselked�s�k.

A kisgyerek addig ingerii a feln�ttet, am�g el�ri saj�t hat�rait, �s hat�rt

szab a gyereknek is - ez egy r�gi emberi viselked�sminta: A kisgyerek

l�tni szeretn�, meddig mehet el, hogy megkapja, amit akar. Egy

rendszerrombol� ezzel szemben nem ismeri ezt a programozotts�got.

Intuit�van reag�l a csal�dban ad�d� helyzetekre, mivel szeretne r�sze

lenni a csal�dnak, akkor is, ha csak n�gy vagy �t�ves. Egyenjog� szerepet

szeretne bet�lteni a csal�dban. „R�sze vagyok a csal�dnak, vagy

nem?" Nem kisgyereknek tekintik �nmagukat, hanem „nagynak" �s

egyenrang�nak, szeretn�k, hogy ennek megfelel�en b�njanak vel�k.

Ha tisztelettel kezelj�k a gyereket �s az � szintj�n reag�lunk, akkor

megv�ltozik a magatart�sa. A helyzet tiszt�z�dik, �s nem egy rendbont�,

hanem egy bar�tunk lesz a csal�dban.

A j�v�ben vil�gos �s egy�rtelm� inform�ci�kat adnak majd �t az

indig� gyerekek az emberis�gnek tulajdons�gaikr�l, k�pess�geikr�l �s

�zeneteikr�l. Sokan moh�n v�rj�k m�r ezeket az inform�ci�kat �s az

elk�vetkez� n�h�ny �vben sokat fognak m�g �rni r�luk. Ez a k�nyv.

valamint a Lee Carroll �s Jan Tober �ltal �ssze�ll�tott amerikai k�nyv

csup�n a kezdetet jelentik. Minden ter�pi�s jelleg� hivat�sban dolgoz�nak

�zenem: „Fontos feladat v�r r�tok!"

2.2. Az indig� gyerekek tulajdons�gai

Minden gyermek egyed�l�ll� jellemvon�sokkal sz�letik. Nem ritka,

hogy szem�lyis�ge teljesen elt�r a testv�rei�t�i vagy sz�lei�t�l. Ezt

mindenki tapasztalhatja, aki t�bbgyermekes csal�dban n�tt f�l, ha

megn�zi testv�reit. M�g ujjlenyomatokb�l sincs k�t egyforma, felt�telezhet�

teh�t, hogy a szem�lyis�gek �pp�gy egy�ni vagy „szem�lyes"

m�don jellegzetesek. Abb�l kell teh�t kiindulnunk, hogy k�t indig�

gyermek sem lehet azonos!

L�teznek olyan pszichol�giai n�zetek, amely szerint a gyermek

szem�lyis�ge csak hat�ves kor�ra bontakozik ki eg�szen, m�s ir�nyzatok

�gy v�lik, hogy �let�nk v�g�ig, lass� �r�si folyamat sor�n fejl�dik

�s alakul ki szem�lyis�g�nk. Megint m�sok azt vallj�k, hogy a gyermek

szem�lyis�ge sz�let�sekor m�r t�k�letesen kialakult �s az �let arr�l

sz�l, hogy ennek a szem�lyis�gnek a pozit�v, �s ne a negat�v aspektusait

bontakoztassuk ki.

Minden ember �lete arr�l sz�l, hogy megl�v� er�ss�geit kihaszn�lja,

�s �gy alak�tsa a k�r�lm�nyeket, hogy ezeket az er�ss�geket jobban

�s gyakrabban �rv�nyre tudja juttatni, mint gyenges�geit. A vil�gegyetem

l�nyeik�nt mindannyian magunkban hordozzuk mindk�t oldalt.

Annak, hogy eg�szs�gesen n�j�nk f�l, �s urai legy�nk �let�nknek, az

az egyetlen �tja, hogy meg�rtj�k saj�t szem�lyis�g�nket, �n�nket, lehet�v�

tessz�k pozit�v aspektusaink kibontakoz�s�t, tudatos�tjuk magunkban

szem�lyis�g�nk er�ss�geit. Minden gyermek - �gy az indig�

gyerek is - er�ss�gek �s gyenges�gek eg�szen egy�ni kever�ke, �s a

l�nyeg, hogy megtanuljuk a szem�lyis�g gyeng�it er�ss�gekk� alak�tani.

Ha egy indig� gyerek (�s k�rnyezete) megtanulja felismerni term�szet�t,

akkor n�mi gyakorlattal d�bbenetes eredm�nyeket �rhet el, �s

�talak�thatja, uralhatja gyeng�it.

Az indig� szem�lyis�g gyeng�i

Gyermekk�nt ...

... t�l�rz�keny �s t�l nyitott a k�ls� befoly�sokra.

... sokszor mag�nak val�.

... gyakran neh�z vezetni �s nevelni.

... t�bbnyire �gy �rzi, nem �rtik meg �s nem ismerik el.

... hiperakt�v �s sokszor dekoncentr�lt.

... hajlamos r�, hogy idealiz�ljon m�s embereket vagy helyzeteket.

... �lmodoz�, saj�t vil�g�ba menek�l.

Feln�ttk�nt...

... �ntelt �s t�relmetlen.

... komoly probl�m�i vannak a tekint�llyel.

... szeretn�, ha mindenki elismern� �s �rt�keln�.

... sokszor nehezen tudja kifejezni mag�t szavakkal.

... lehet felfuvalkodott.

Kommunik�ci�s k�pess�ge:

• Elszigetel�dik, ha �gy �rzi, nem �rtik meg.

• K�nnyen elvesz�ti a kapcsolatot bels� l�ny�vel �s kiz�kken k�z�ppontj�b�l.

• Sokszor �gy �rzi, a szavak korl�tozz�k.

• Nem tudja elviselni az �lszents�get �s k�pmutat�st.

Jellegzetess�gei:

• Sokszor t�l magasak az elv�r�sai �nmag�val �s m�sokkal szemben

is, t�k�letess�gre t�rekszik.

• T�relmetlen�l reag�l a nem vil�gos kezdem�nyez�sekre �s javaslatokra.

• Nem v�llalja a vezet�st, �s megtagad minden felel�ss�get.

Bar�ts�gban:

• Sok meg�rt�sre van sz�ks�ge a bar�tait�l.

• T�bbnyire csak egy bar�tj�val vagy bar�tn�j�vel j�tszik.

Sokszor saj�t fant�ziavil�g�ban �l.

Nagyon k�nnyen meg lehet b�ntani, �s ezek m�lyen �rintik.*

Szeretnek egyed�l vagy sz�m�t�g�ppel j�tszani.

Az indig� szem�lyis�g er�ss�gei

Gyermekk�nt ...

... szeretne teljes jog� tagja lenni a csal�dnak.

... szereti a term�szetet.

... mindenkivel t�r�dik a csal�dban.

... loj�lis a csal�ddal.

... tanul�si v�gy �s tud�sszomj jellemzi.

... megvan az a k�pess�ge, hogy gy�gy�t�lag hasson az emberekre.

... nem csal�dtagokkal is nagyon nyitott �s bizalommal teli, ha �gy

�rzi, meg�rtik.

Feln�ttk�nt...

... �llhatatos �s megb�zhat�.

... ny�lt �s �szinte.

... komolyan veszi az �letet.

... b�tor.

... m�di�lis k�pess�gei vannak.

... mindenben nagyon intenz�v.

... meg�rti saj�t l�ny�nek term�szet�t a vil�gegyetemhez val� viszonyul�sban.

Kommunik�ci�s k�pess�ge:

• Szereti az intenz�v, szellemileg ig�nyes �s dinamikus besz�lget�seket.

• M�lyen �tadja mag�t a besz�lget�seknek.

�rz�sek szintj�n, nem �rzelmileg: az indig� gyerekek ny�lt sz�v�ck, szepl�tlenek

�szint�k �s felt�tlen szeretet �reznek minden �s mindenki ir�nt. M�sokt�l ugyanez

v�rj�k el. Ha ilyen tekintetben csal�dnak, az nagyon m�lyen �rinti �ket.

• Nagyfok� egy�tt�rz�sre k�pes mindenki �s minden ir�nt.

• Akkor �rzi mag�t j�l, ha csak egyvalakivel, vagy nagyon kis

csoporttal �ll szemben.

• Sz�mukra a kommunik�ci� �rz�st, gondolatcser�t �s gy�gy�t�st

jelent.

Jellegzetess�ge:

• Szomjazik a tud�sra.

• Bels�leg fegyelmezett.

• Vil�gos �s c�ltudatos.

• Nyitott az alkot� javaslatokra �s az �szinte �szt�nz�sekre.

Bar�ts�gban:

• Nagyon h�s�ges.

• �szint�n t�r�dik vele, hogy j� legyen a m�siknak.

• Legink�bb a kev�s, de m�ly bar�ts�got kedveli.

• Sz�vesen ford�t id�t egy kapcsolat �pol�s�ra.

• Neh�z helyzetekben er�snek mutatkozik, �s b�tor�tani tudja a

gyeng�bbeket.

• �szinte r�szv�tet �rez.

• Szenved a felsz�nes kapcsolatokt�l.