3.1. Indig� gyerekek nevel�se �s ir�ny�t�sa

Tanfolyamaimon �s praxisomban gyakran tal�lkozom olyan sz�l�kkel,

akiknek neh�zs�geik vannak gyermek�kkel. Sokszor hatalmas frusztr�ci�t

�s b�ntudatot �rzek a sz�l�k, k�l�n�sen az any�k r�sz�r�l. N�ha

k�ts�geik vannak �s nem tudj�k, mit tehetn�nek m�g meg, hogy

k�zben tarthass�k gyermek�k nevel�s�t, mivel minden ir�nyb�l olyan

megjegyz�seket hallanak, mint p�ld�ul: „Nem tudod jobban nevelni a

gyermekedet?", „M�g arra sem vagy k�pes, hogy megnyugtasd a gyereket?

, „M�g arra sem tudsz odafigyelni, hogy megcsin�lja a h�zi feladat�t?",

„Nem tudja elmagyar�zni a gyerek�nek, mennyire fontos az

iskola?", „A gyereke az eg�sz �vod�s csoportot �sszezavarja..." �s �gy

tov�bb �s �gy tov�bb. El lehet k�pzelni, hogyan reag�lnak az ilyen t�mad�sokra

a sz�l�k. Frusztr�lj�k �ket, megkeser�tik az �let�ket. Azok

a nevel�k, akik csak kev�sb�, vagy egy�ltal�n nem �nmaguk k�z�ppontj�ban

�lnek, az „�j korszak gyermekeinek" nevel�se sor�n �lland�an

eljutnak saj�t hat�raikig. A gyerekek m�r nem reag�lnak a tekint�lyre

puszt�n a tekint�ly miatt.

El kell ismernem, hogy nincs k�nny� dolguk azoknak a sz�l�knek,

akiknek indig� gyereke sz�letik. A gyermekek folyamatosan szembes�tik

�ket saj�t hi�nyoss�gaikkal �s �rzelmi g�tjaikkal. Tulajdonk�ppen

csak egyetlen es�ly�k van a harmonikus csal�d kialak�t�s�ra, m�gpedig,

ha v�llalj�k, hogy megv�ltoznak. �gy t�nik nekem, hogy egy �jfajta

sz�l�szerepre kell r�tal�lni, hogy az �j gyerekek gyerekek lehessenek,

�s m�gis elismerj�k val�di bens� nagys�gukat. Az �nseg�t� csoportokban

�s a ter�pi�kon a sz�l�k megtanulhatj�k, hogyan kezelj�k a

helyzeteket �s hogyan fejl�dhetnek �k maguk is. �nmagunk megtapasztal�sa

n�lk�l neh�znek t�nik elfogulatlanul �nmagunk �s a gyerekek

el� �llni, �s tiszt�nl�t�st, strukt�r�t vinni a csal�dba.

Az indig� gyerekek egyik feladata az, hogy seg�tsenek nek�nk

olyan kapcsolatokat kialak�tani, amelyek a felt�tlen szeretetre, �szintes�gre,

elfogad�sra, ny�lts�gra �s �r�mre �p�lnek. Olyan kapcsolatokat,

amelyekre sz�v�nk m�ly�n v�gyunk. Tal�n �n�knek is van egy gyerek�k,

akit sohasem �rtettek meg igaz�n? Egy gyerek, aki mindent jobban

tud �s a „nem"-et tanulta meg legel�sz�r kimondani? Vagy egy

olyan gyerek�k, aki hihetetlen�l kedves �s finom, m�gsem illik bele a

t�rsadalmi norm�ba. Felt�tel n�lk�l szeretni egy�ltal�n nem olyan egyszer�,

�s minden esetben megk�v�nja a sz�l�k nevel�si kompetenci�j�nak

fejl�d�s�t, valamint a tudat t�gul�s�t, vagyis hogy m�sk�pp l�ssuk

a dolgokat. Az indig� gyerekek seg�teni fognak a vil�gnak n�vekedni,

�s b�tors�got adnak, hogy megszabaduljunk az elavult dolgokt�l

�s v�llaljuk az �jat. A meg�jul�s �s az egy�ttm�k�d�s a j�v� kulcsfogalmai.

A k�vetkez� k�rd�sek mer�lnek fel:

• Hogyan nevelhet�nk �s ir�ny�thatunk �gy egy indig� gyereket,

hogy �tadja nek�nk bels� b�lcsess�g�t �s szeretet�nek aj�nd�k�t?

Hogyan �lvezhetj�k egyszer�en l�tez�s�t?

• Mit tehet�nk, hogy a gyermek �gy n�hessen fel, ne legyen t�l

sok konfliktusa a k�rnyezet�vel?

• Hogyan k�zdhetj�k le a paranorm�lis �s a hi�ny szindr�m�i

gyerekekkel szembeni el��t�leteinket �s hogyan tekinthetj�k pozit�vnak

ezeket?

• Hogyan seg�ts�k �s ir�ny�tsuk gyermekeinket, hogy t�l�ljenek a

vil�gban, �s az iskol�kban, addig am�g fiatal feln�ttk�nt majd

�tjukra indulhatnak �s megtal�lhatj�k �let�k ir�ny�t? Sok indi

g� gyerek depresszi�s. Az indig�k jellegzetes mondata: „Jaj

anya, ha tudtam volna, nem j�v�k ide a f�ldre."

• Mik�pp „�lik t�l" a sz�l�k, hogy a gyerekeknek nincs sz�ks�g�l

a hagyom�nyos �rtelemben vett sz�l�kre?

• Hogyan tanuljuk meg, hogy a gyerekeket ne saj�t magunk kivet�l�s�nek

tekints�k, �s hogyan engedj�k kialak�tani saj�t szem�lyis�g�ket?

V�g�l pedig a v�lem�nyem szerint legfontosabb pozit�v �s negat�v viselked�sm�dokat

�s esetleges k�vetkezm�nyeiket ismertetem. A pozit�v

oldalakat szembe�ll�tom az olyan negat�v „zavarokkal", mint a k�l�nb�z�

hi�ny- �s r�szleges teljes�tm�ny gyenges�gek. Ek�zben mindig

szem el�tt kell tartanunk, hogy ezek a gyerekek csak most kezdenek

nagy sz�mban a vil�gra j�nni. M�g nem sok dolgot tudunk r�luk.

Sehol sem tal�ltam olyan tudom�nyos vagy viselked�skutat�si eredm�nyeket,

amelyeket felhaszn�lhattam volna a k�nyvemben. Ezzel

szemben nagyon sok tanuls�gos besz�mol�val tal�lkoztam pedag�gusok,

terapeut�k, tan�csad�k �s nevel�k tapasztalatair�l, akik vil�gszerte

ezekkel a gyerekekkel dolgoznak. �k az �j korszak �tt�r�i, ahogy

az kor�bban a pszichi�tria �s pszichol�gia el�fut�raival is t�rt�nt.

Adatokat keresve fokozatosan elkezdi az ember �szrevenni az

egyes inform�ci�k k�z�tti �sszef�gg�seket. Eddig legal�bbis �gy t�nik,

hogy a nevel�s t�m�ja sok orsz�gban egyenesen tabut�ma, amely

szembe�ll�tja egym�ssal a modernebb, kezdem�nyez�bb n�zeteket

vall�kat a konzervat�v csoportokkal. Ha a tan�t�s t�rt�net�t tanulm�nyozzuk,

a nevel�s nagy kopony�inak tan�t�sait �s elm�leteit az elm�lt

�vsz�zadokb�l, akkor azt fedezhetj�k fel, hogy a vil�g m�r t�bb mint

270 �ve arr�l vit�zik, hogyan lehet el�rni a k�v�nt v�ltoztat�sokat a tan�t�si

rendszerben. Azonban nem sok dolog v�ltozott az id� m�l�s�val.

Meg�t�l�sem szerint az indig� gyerekek r� fognak k�nyszer�teni benn�nket

egy �j ir�nyra. Megmutatj�k majd nek�nk, hogyan tudunk �nmagunkkal

�s vel�k harm�ni�ban �li; hogyan alak�thatjuk �t �gy a csal�dot,

hogy a sz�l�k �s gyerekek is elegend� helyet kapjanak; hogyan

l�phet�nk �jra spont�n m�don kapcsolatba igaz �nval�nkkal, �s hogyan

lehet �jra r�sze a csal�d �let�nek az �r�m �s a sz�rakoz�s.

65

Mi seg�thet nek�nk alkalmazkodni az �j kih�v�shoz?

El�g egy�rtelm�, hogy az indig� gyerekeket csak a szeretet nyelve �rdekli.

Mi seg�thetne nek�nk a vel�k val� b�n�sm�dban? Hogyan seg�thet�nk

gyermekeinknek kifejleszteni pozit�v k�sztet�seiket? Hogyan

tudjuk megakad�lyozni, hogy j� sz�nd�k�, de korl�tozott nevel�s�nk

miatt ne kelljen megtagadniuk szem�lyis�g�ket? Az egyik fontos viselked�sm�d

a felt�tel n�lk�li elfogad�s, amely korl�tlan „igen"-t jelent

mindenf�le „ha" �s „de" n�lk�l. Az elfogad�s �nmag�ban tiszta

szeretet! Tov�bbi �rt�kes seg�ts�gek az �n-�zenetekkel val� kommunik�ci�

�s a „konfliktusmegold�s veres�g n�lk�l" m�dszer. Ha ezenk�v�l

azt is megtanuljuk, hogy vil�gos hat�rokat szabjunk, �s tiszta fegyelmet

tartsunk be, amely sok szabads�got enged a gyereknek saj�t tapasztalatok

szerz�s�re, akkor felt�telezhetj�k, hogy j� �ton j�runk.

ELFOGAD�S

�ltal�ban azt mondhatjuk, hogy a teljes elfogad�s (akcept�l�s) az

egyik legfontosabb �s leghat�konyabb �t a j� sz�l�-gyermek kapcsolathoz.

Thomas Gordon „Familien-Konferenz" („Csal�di konferencia")

c�m� k�nyv�ben ezt nagyon meggy�z�en mutatja be. Tan�s�that

az ember a vele szemben �ll�val val�di, m�lyrehat� elfogad�st? Seg�thet

neki val�ban? Felt�tel n�lk�li elfogad�sa lehet�v� teszi a m�sik

embernek, hogy n�vekedjen, kibontakozzon, �s pozit�v ir�nyba v�ltozzon.

Utat mutat neki, hogy megtanulja megoldani a probl�m�it,

hogy pszichol�giailag eg�szs�ges legyen, hogy hat�konyabb�, �s alkot�bb�

v�ljon.

Az elfogad�s olyan, mint a term�keny talaj, amely egy apr� kis

magnak lehet�v� teszi, hogy kibontakozzon bel�le az a csod�latos vir�g,

amely benne rejlett. Ez a talaj, az elfogad�s, lehet�v� teszi a gyermeknek,

hogy megval�s�tsa a benne rejl� lehet�s�geket. Megd�bben

t� l�tni, hogy a gyerekek sokszor vadidegen embereket a bizalmukba

fogadnak. Mindent elmes�lnek nekik �s a sz�l�k eg�szen meglep�d

nek, ha k�s�bb a t�rt�neteket hallj�k. A gyermek csup�n �gy �rezte, el

fogadj�k �s ez biztons�got adott neki. Mindazt, amit mondani akart, e

is mes�lhette volna. Sokszor el�fordul ilyen helyzetekben, hogy titkokat,

vagy m�g el nem mes�lt t�rt�neteket mondanak el.

Sok sz�l� azt hiszi, hogy a gyermek teljes elfogad�sa akad�lyozza a

pozit�v fejl�d�st. A sz�l�k a gyerekek nevel�s�ben messzemen�en a

nem-elfogad�s nyelv�re hagyatkoznak, �s azt hiszik, ez a legjobb �t,

hogy a gyereknek seg�tsenek. Hasonl�tsuk az elfogad�st m�g egyszer a

talaj p�ld�j�hoz, amely ezt a kis magot hivatott t�pl�lni. Azt vehetj�k

�szre, hogy a nem-elfogad�s eset�n a talaj gazdag �t�letekben, �rt�kel�sben,

kritik�ban, kinyilatkoztat�sokban, moraliz�l�sban, figyelmeztet�sekben

�s parancsolgat�sban. Ezekre az �zenetekre a gyerekek �ltal�ban

visszah�z�d�ssal reag�lnak. Az indig� gyerekek m�g �rz�kenyebben

reag�lnak erre, n�ha szinte allergi�s t�neteket produk�lnak. „Kir�lyok �s

kir�lyn�kk�nt" nehezen boldogulnak azzal a t�nnyel, hogy valaki nem

felt�tlen szeretettel �s �szintes�ggel fordul hozz�juk. Hamar megtanulj�k,

hogy sokkal k�nyelmesebb, �rz�seiket, gondolataikat �s gondjaikat

megtartani maguknak. Az elfogad�s nyelve azonban felolvasztja �ket.

Lehet�v� teszi, hogy r�szesei legy�nk �rz�seiknek �s probl�m�iknak.

A passz�v elfogad�s azonban nem elegend�. A gyerekek nem �rzik

magukat ebben a tekintetben biztons�gban, am�g a nevel� valamilyen

akt�v m�don nem jelzi. Fontos, hogy sz�ban �s tettel eljuttassuk hozz�juk

elfogad�sunk �zenet�t.

Az elfogad�st a k�vetkez� m�dokon mutathatjuk ki:

• Szavak n�lk�li elfogad�s: Az elfogad�st jelezhetj�k szavak n�lk�l,

p�ld�ul a testbesz�ddel, gesztusokkal, arckifejez�ssel vagy

m�s viselked�sm�dokkal.

• Nem-beleavatkoz�s: Azzal, ha nem avatkoznak k�zbe, szint�n

azt fejezik ki a sz�l�k, hogy elfogadj�k a gyermek tett�t. Beleavatkoz�s

lenne p�ld�ul zavarni a gyereket, ellen�rizni, a szob�j�ba

k�ldeni vagy meg�vni a hib�kt�l.

• Passz�v meghallgat�s: Ez odafigyel� meghallgat�st jelent, ami

alatt folyamatosan jelezz�k a gyereknek, hogy figyel�nk, p�ld�ul

,.�, igen", „hallgatlak", „hm" reakci�kkal.

• Szavakban kifejezeti elfogad�s: A besz�lget�sben k�z�lj�k a

gyerekkel, hogy rendben van, amit gondol �s tesz.

• Akt�v meghallgat�s: Az akt�v meghallgat�s sor�n kommunik�ci�s

folyamat alakul ki, amelyben a besz�l� �s a hallgat� nyitottak

egym�s fel� �s odafigyelnek a m�sikra. A hallgat� az �zenet

megism�tl�s�vel jelzi vissza meg�rt�s�t. �gy kik�sz�b�lhetik a

f�lre�rt�seket. Sokszor egyidej�leg t�bb �zenetet k�ld�nk, �s

�gy f�lre�rt�sek ad�dhatnak. Thomas Gordon azt �rja: „Az akt�v

meghallgat�sn�l teh�t a hallgat� megpr�b�lja meg�rteni, hogy,

mit �rez a besz�l�, vagy mi az �zenet�nek mondanival�ja. Erre

v�laszul saj�t szavaival (k�d) megfogalmazza meg�rt�s�t �s

visszak�ldi a besz�l�nek meger�s�t�sk�pp. A hallgat� nem k�ld

saj�t �zeneteket - p�ld�ul �t�letet, v�lem�nyt, tan�csot, �rveket,

elemz�st vagy k�rd�st. Csak azt jelzi vissza, hogy �rz�se szerint

mit jelentett a besz�l� �zenete- nem t�bbet �s nem kevesebbet.'

Sok terapeuta �s tan�csad� az�rt olyan sikeres, mert ismeri �s tudja alkalmazni

az elfogad�s nyelv�t. A sz�l�k is megtanulhatj�k megmutat

ni gyermek�knek szavakkal �s �rz�sekkel, hogy elfogadj�k �t. Ha ez

siker�l nekik, akkor t�nyleg egy �rt�kes seg�ts�gnek jutottak birtok�ba

�s meglep� eredm�nyeket �rhetnek el. Nagyban befoly�solhatj�k,

hogy a gyermek mennyire k�pes szabadon meg�lni �s kimutatni az �rz�seit.

Rajtuk m�lik, hogy az �ltaluk meghat�rozott hat�rokhoz �s

strukt�r�khoz tartj�k-e magukat.

Az elfogad�s sokf�le hat�sa k�z�l egy sem olyan fontos, mint

gyermek bels� �rz�se, hogy szeretik �t. Mert egy embert elfogadn

„�gy ahogy van", a szeretet igazi jele. Ha azt �rezz�k, elfogadnak, azt

jelenti, hogy azt �rezz�k, szeretnek. Term�szetesen az lenne a k�v�na

tos, hogy minden emberrel �s gyerekkel �gy b�njunk. De az indig

gyerekek val�ban meg is k�vetelik t�l�nk, hogy �gy fogadjuk el �ket

ahogy vannak. Tudat�ban vannak nagys�guknak �s fontoss�guknak.

Elv�rj�k t�l�nk annak a bizony�t�k�t, hogy ezt mi is �rz�kelj�k �s elfogadjuk!

Ha egy indig� gyerek tudja, hogy a sz�lei felt�tel n�lk�l elfogadj�k,

az megadja neki a lehet� legjobb alapot a fejl�d�s�hez

A szeretet vezeti, �s azt szeretn�, fogadjuk el, hogy � vezessen benn�nket.

Az indig� gyerekeknek tulajdonk�ppen nincs sz�ks�ge sz�l�kre,

hagyom�nyos �rtelemben. Amit mindenk�pp ig�nyel, az a szeretet, a

szeretetteljes ir�ny�t�s, �s a tiszt�n �tl�that� strukt�r�k. Ebben rejlik a

sz�l�k �j feladata.

�N-�ZENETEK

Nagyon fontosnak t�nik sz�momra, hogy kapcsolatainkban jobban

megtanuljuk meg�rteni �n-�zeneteinket. Annyira hozz�szoktunk, hogy

a te-�zeneteket haszn�ljuk, hogy fel sem t�nik, mi mindent „pakolunk

bele" a te-�zenetekbe. Az �n-�zenetek lehet�v� teszik, hogy az ember

mindig �nmag�n�l �s �rz�sein�l, vagy gondolatain�l maradjon. A te�zenetek

t�bbnyire valamilyen kellemetlen kijelent�st, �ltal�nos�t�st

vagy b�ntudatkelt�st tartalmaznak �s nagyr�szt nem annak az embernek

az �rz�kel�s�t k�ldi el nek�nk, aki besz�l. Az �n-�zenetek haszn�lata

lehet�v� teszi, hogy semleges�ts�k a n�zetelt�r�seket. Sz�l�k�nt

jogunk van a saj�t gondolatainkhoz, �rz�seinkhez �s �n-form�ban kifejezhetj�k

ezeket az �rz�seket, an�lk�l, hogy a gyereket v�doln�nk.

Egy p�lda: �n-�zenettel azt mondhatja az anya: „Megb�ntva �rzem

magam, ha ilyesmit teszel" A te-�zenettel azt mondan�: „F�jdalmat

okozol nekem, b�ntasz engem." A gyermek sz�m�ra hatalmas k�l�nbs�g

van a k�t �zenet k�z�tt. Az �n-�zenettel azt k�zli vele az anya,

hogy mit �rez �pp, �s mi jellemz� r� ebben a pillanatban, a te-�zenettel

ezzel szemben r�fog valamit a gyerekre, amit eg�szen biztosan nem

sz�nd�kosan okozott.*

A te-�zenettel kezd�d� besz�lget�sek t�bbnyire vit�val v�gz�dnek.