4.1. Az indig� gyerekek eg�szs�ge

Indig� gyerekek csak k�r�lbel�l t�z �ve �rkeznek nagyobb sz�mban,

az�rt m�g nem lehet megalapozott kijelent�seket tenni az eg�szs�g�kr�l.

�ltal�ban a legt�bb gyerek makkeg�szs�gesen j�n a vil�gra. Gyermekkoruk

folyam�n �tesnek a szok�sos gyermekbetegs�geket �s csak

k�s�bb alakulnak ki az esetleges egy�ni betegs�gek. Meg�llap�tottak

ugyan olyan pszich�s kollegt�v betegs�geket az �j gyerekekn�l, mint

asztma, k�l�nb�z� fajt�j� allergi�k vagy torok-orr- f�lb�ntalmakra val�

hajlam, de hogy ezek mennyire specifikusan az indig� gyerekekre

igazak, azt nem lehet biztosan megmondani, mivel nincsenek megfelel�

vizsg�latok. Csak azt lehet meg�llap�tani, hogy gyakran l�p fel a

hiperaktivit�s, a legasthenia �s a figyelemhi�ny, amelyeket azonban tudatosan

nem szeretn�k betegs�gnek nevezni. �gy t�nik, hogy az indig�

gyerekek sokszor „v�lasztanak" olyan betegs�geket vagy szindr�m�kat,

amelyet nem lehet figyelmen k�v�l hagyni. Ezzel k�nyszer�tik

r� a sz�l�ket �s a k�rnyezet�ket, hogy val�ban odafigyeljenek, cselekedjenek

�s v�llalj�k a felel�ss�get a helyzet�rt.

Az indig� gyerekek magasabb energiafrekvenci�val �rkeznek, mint

az el�z� gener�ci�k. Mindazok alapj�n, amit ezekr�l a gyerekekr�l tudok

- saj�t, vel�k szerzett tapasztalataimb�l �s abb�l a sokf�le inform�ci�b�l,

amit vel�k kapcsolatban az eg�sz vil�gon �sszegy�jt�ttem

-, a k�vetkez� felt�telez�s �rlel�d�tt meg bennem: Lehets�ges,

hogy az indig� gyerekek tudattalanul �lland�an leadj�k finom, magas

energi�jukat a k�zel�kben �l� feln�tteknek? Hogy emiatt vannak folyamatosan

„ki�gve" �s „k�szen"? Am�g a sz�l�i h�zban �lnek, el�fordulhat,

hogy olyan sok energi�juk van, amit�l a sz�l�k �s a csal�dtagok

est�re kimer�lnek. Amikor id�sebbek lesznek, �s iskol�ba j�rnak,

r�szt vesznek m�s tev�kenys�gekben, elkezdenek sok energi�t vesz�teni.

Emiatt mindig f�radtak �s ki�gettek.

Energetikailag a k�zvetkez�k�ppen lehet le�rni ezt a jelens�get: Ha

tal�lkozik egy magasabb energiafrekvenci�j� ember egy alacsonyabb

energiafrekvenci�j�val, k�t dolog t�rt�nhet:

1. A magasabb energiafrekvenci�j�t lecsapolja a m�sik. Az els� kifosztva

�rzi mag�t �s esetleg azt mondja: „Ez az ember elveszi

az energi�mat" vagy „T�l sok er�mbe ker�l ez az ember", m�g

az ut�bbi v�gre j�l �rzi mag�t, �gy is mondhatjuk, hogy felt�lt�d�tt.

2. Ha valaki tudat�ban van az energiafrekvenci�j�nak, nyugodtan

megengedheti m�soknak, hogy haszn�lj�k az � magas rezg�s�

energi�j�t, hiszen tudja, isteni forr�sb�l fakad �s sohasem mer�l

ki. Egyszer�en megmarad saj�t frekvenci�j�n �s megosztja m�sokkal,

an�lk�l, hogy lemer�lne. A m�sik, alacsonyabb frekvenci�j�

ember ebben a helyzetben is j�l �rzi mag�t, �s felt�lt�dik.

Sok jele van annak, hogy a figyelemhi�ny szindr�m�s indig� gyerekek,

akik r�ad�sul m�g hiperakt�vak is, kr�nikus „ford�tott polarit�ssal"

rendelkeznek (CRP-nek, Chronic Reversed Polarity-nek is nevezik),

vagyis �lland�an energi�t adnak le. Ez lehet az oka, hogy ezek a

gyerekek hajlamosabbak mindenf�le megbeteged�sre. Neh�z n�luk

gy�gy�tani a betegs�geket, mindaddig, am�g a gyerek „ford�tott". Azok

a gyerekek, akik tal�n m�r sz�let�s�k pillanata �ta sz�ntelen�l a sz�l�k

�s a k�rnyezet rendelkez�s�re bocs�tj�k energi�jukat, ez�ltal kr�nikus

stressz�llapotba ker�lnek.

Keith Smith, egy kalifoniai, Escondido-i �riszdiagnoszta* �s gy�gyn�v�nyszak�rt�,

aki a ford�tott polarit�sra szakosodott, azt �rja Lee

Carroll �s Jan Tober ..The Indigo Children" (Indig� gyerekek) c�m�

k�nyv�ben: „A ford�tott polaril�s� �llapot gyeng�ti a lest elektromos

* �riszdiagnosztika: szemdiagnosztika.

erej�t. " Ennek legfontosabb oka a hosszan tart� stressz. Ha gyeng�l a

test elektromos t�lt�se, olyan t�netek l�pnek f�l figyelmeztet� jelekk�nt

mint h�tf�j�s, izomfesz�l�s, vagy fejf�j�s. Ha 42 herz al� esik a

test fesz�lts�ge, akkor az immunrendszer nem k�pes kiv�deni a betegs�geket.

Fontos, hogy �jra �s �jra fel tudjuk t�lteni elektromos energi�nkat

vagy fesz�lts�g�nket, ahogy az akkumul�torokat is fel kell t�lteni.

Ha elhanyagoljuk a t�neteket, extr�m f�radts�g, depresszi�, f�lelmek,

migr�n, s�kets�g, k�t�sz�veti probl�m�k vagy kr�nikus f�jdalmak

jelenhetnek meg az egy�bk�nt probl�m�s ter�leteken. A test norm�l

fenntart�rendszere nem m�k�dik t�bb�. A szok�sos elektromos jelz�sek,

amelyeket az immunrendszer k�ld, nem v�dekez� jelnek, hanem

ink�bb rombol�nak t�nnek. Smith felteszi a k�vetkez� k�rd�st is: „Lehets�ges,

hogy a kr�nikus ford�tott polarit�s a test utols� pr�b�lkoz�sa,

hogy figyelmeztessen, nyugodtabb helyzetet kellene kialak�tanunk, miel�tt

egy k�rh�zi �gy vagy egy otthoni �gynyugalom k�nyszer�t erre? "

Fontos elmagyar�zni a gyereknek azt az energetikai folyamatot,

ami�rt ilyen „ki�gettnek" �rzi mag�t, �s p�ld�ul az „energia felt�lt�s"

gyakorlatot (l�sd 8. fejezet) megcsin�lni vele. Mivel a kr�nikus ford�tott

polarit�st nem k�nny� felismerni, �rdemes szakmai t�mogat�st keresni.

Ter�pi�s tapasztalatok �s a sz�l�k utal�sai alapj�n meg lehetett �llap�tani,

hogy az indig� gyerekek a k�vetkez� „betegs�gekre" vagy beteges

�llapotokra hajlamosak:

• Kr�nikus ford�tott polarit�s (CRP - Chronic Reversed Polarity).

• Torok- �s f�lprobl�m�k, gyakori megf�z�s �s influenza.

• Allergi�k.

• Lelki kimer�lts�g.

• ADS �s ADSH (teszttel kimutatott).

• Asztma �s bronchitis.

• Depresszi�.

• Kr�nikus f�jdalmak k�l�nb�z� helyeken.

• Kr�nikus f�radts�g �s a terhelhet�s�g hi�nya.

• Gyakori fejf�j�s.

Az indig� gyerekek a legt�gabb �rtelemben v�ve norm�l eg�szs�gi �llapottal

�s vitalit�ssal rendelkeznek. El�fordulhat, hogy magas energi�juk

miatt m�sk�pp �lik meg �s fejezik ki a betegs�geket. V�lem�nyem

szerint az influenz�t �s a megf�z�sos �llapotokat arra haszn�lj�k,

hogy �jra �sszhangba ker�ljenek �nmagukkal �s organikusan, pszich�sen

kipihenj�k magukat.

Az indig� gyerekeknek �ltal�ban nagyon kev�s alv�sra van sz�ks�g�k,

t�bbnyire �pp csak annyira, hogy a fizikai test kipihenhesse mag�t.

Ami megterhelheti �s megbeteg�theti, az az �rz�s, hogy � m�s,

vagy ha nem fogadj�k el. Az indig� gyerek m�sk�pp �rz�keli az �letet,

�s ez az �rz�kel�s nem k�nny�ti meg a dolg�t. Tulajdonk�ppen mindent

m�sk�pp l�t, mint mi. Mi ezt �rz�kel�si zavarnak h�vjuk, mert nem fe-,

lel meg a mi l�t�sm�dunknak. �ltal�ban nem is �rti meg. Ha nem foglalkozunk

a gyerekkel �s �rz�kel�seivel, akkor zavartnak �rezhetj�k.

R�k�nyszer�tj�k a gyerekre viselked�s�nkkel ezt a zavart. Sajnos �lland�an

nyom�st gyakorolunk a gyerekre, �s ez eg�sz fejl�d�s�re kihat�ssal

van.

Mi is tulajdonk�ppen az �rz�kel�s? Az �rz�kel�s egy akt�v folyamat,

az egyes embernek �s a k�rnyezet�nek k�lcs�n�s egym�srahat�s�ban,

amellyel inform�ci�kat �s jelent�seket hozunk l�tre. Az �rz�kel�s

a l�t�s, hall�s, �zlel�s, szagl�s �s tapint�s �rz�kein kereszt�l j�n l�tre.

Ha ezek az �rz�kek nem optim�lisan m�k�dnek egy�tt (ahogy mi

azt „norm�lisnak" ismerj�k �s tartjuk), akkor az ember �s k�rnyezete

k�z�tti interakci� s�r�l. A k�vetkezm�nyek megmutatkoznak a szoci�lis

viselked�sben, a tanul�si zavarokban, az oda nem ill� mozg�sviselked�sben

�s fizikai hajlamokban vagy betegs�gekben.

Azt mondj�k, hogy bizonyos indig� gyerekek �rz�kel�se zavart, de

vajon val�ban az? Nem ink�bb arr�l van sz�, hogy az �j gyerekek fejlettebbek,

mint mi, hogy �rz�kel�s�k nem olyan korl�tozott, mint a

mi�nk? K�nnyed�n mozognak a k�l�nb�z� energetikai szinteken, �s

jobban, gyorsabban �rz�kelnek egys�ges szellemi elveket, mint mi.

Ha mindig csak elutas�tjuk, „�r�lt"-nek b�lyegezz�k �s kig�nyoljuk

�ket, akkor visszah�z�dnak csigah�zukba. Hossz� t�von pedig megbetegszenek.

�rdekes, hogy a sz�ntan az „�rz�kel�ssel" k�ti �ssze az indig� sz�nt.

Az indig� sz�n. amelyet a harmadik szemhez rendelnek, azt is jelenti,

hogy a bels� szem kinyit�s�val a dolgokat m�s, spiritu�lisabb szemsz�gb�l

l�thatjuk. Ez az a l�t�sm�d, amelyet az indig� gyerekek sz�let�s�kkor

magukkal hoznak. Sz�mukra minden egy, teljesnek tapasztalj�k

meg �nmagukat, �gy ahogy vannak, isteni l�nyeknek, �s sokszor

nem �rtik azt a szok�sunkat, hogy a dolgokat egym�st�l k�l�n�ll�k�nt

szeml�lj�k. Ha folyamatosan elv�lasztjuk �ket legbens�bb l�ny�k

magj�t�l nyafog�sunkkal, �t�leteinkkel, helyreigaz�t�sunkkal, b�ntet�sekkel,

�s azzal, hogy nem ismerj�k el �ket, akkor megbetegszenek.

Ekkor testileg, �rzelmileg vagy lelkileg szenvednek. Az a feladatunk,

�szt�n�zz�k �ket, hogy ezt a teljes l�t�sm�dot �s a vel�k sz�letett �rz�kel�si

m�dot �polj�k �s tov�bbfejlessz�k.

Ha a gyerekek tudj�k, hogy elutas�t�sra tal�lnak, akkor ezer �s egy

kifog�st sorolnak fel, hogy kit�rjenek ennek az �tj�b�l, olyanokat

mint: „Anyu, annyira f�j a hasam", „Nem tudok megmozdulni, annyira

f�j a t�rdem." Vagy „Annyira f�j a fejem", „Nagyon f�j a hasam,

t�nyleg nem tudok iskol�ba menni (vagy b�rhov�...)." Kital�lnak valamilyen

f�jdalmat - amelyet azut�n �reznek is fizikailag - az�rt, hogy

elker�lj�k az elutas�tott helyzetet.

Mi sajnos, v�lem�nyem szerint, t�l kev�ss� figyel�nk oda az „alacsonyabb"

testek (fizikai, �rzelmi, ment�i- �s �tertest) egym�srahat�s�ra,

t�bbnyire alulbecs�lj�k tudatlans�gunkb�l fakad�an ezeknek a

testeknek a finomenergetikai �sszef�gg�seit. Ha �lland�an rosszul �rzi

mag�t egy gyerek, �gy �rzi elutas�tj�k, nem ismerik el vagy nem

szeretik, akkor zavarokat produk�l a k�l�nb�z� testjeiben. Ezek a zavarok

v�g�l betegs�g form�j�ban kifejez�d�sre jutnak a legdurv�bb,

vagyis a fizikai testben. A betegs�g a test figyelmeztet� ki�lt�sa, hogy

valami nincs rendben. M�r sokkal kor�bban �szre lehet venni a gyerek

viselked�s�ben m�s jeleket, amelyek erre utalnak. Ilyen helyzetben

fontos a gyerek ter�pi�s vagy orvosi ell�t�sa. Ezt nem lehet k�miai

gy�gyszerekkel p�tolni. A gyereknek sz�ks�ge van egy szem�lyre, aki

fenntart�s n�lk�l meghallgatja, komolyan veszi; egy olyan szem�lyre,

aki magasabb perspekt�v�b�l l�tva vezetni tudja �t. Az indig� gyerek

sz�m�ra fontos, hogy a lelk�t sz�vesen l�ss�k az �let�ben, ahhoz, hogy

tartva vele a kapcsolatot, �lhessen. Ha ez megt�rt�nik, akkor k�nnyebben

alak�thatja �s val�s�thatja meg az �let�t. Sok betegs�get �s kellemetlen

�llapotot el lehetne ker�lni �gy.

4.2. T�pl�lkoz�s

Az �j gyerekek eg�szen �jfajta �tkez�si szok�sokkal rendelkeznek, �s

n�h�nyan k�z�l�k �lland�an kifog�solnak valamit az �tellel kapcsolatban.

Sok minden nem �zlik nekik, �s k�n sz�mukra a rendszeres �tkez�s.

Ily m�don a h�t�szekr�ny sok csal�dban olyan, mint egy �nkiszolg�l�

bolt. �gy t�nik, egyik f� t�pl�l�kuk a joghurt lett. Sok jel utal r�,

hogy a sz�l�knek meg kell szabadulniuk a r�gi mint�kt�l a t�pl�lkoz�s

ter�n. A gyerek maga akarja meghat�rozni, hogy mit �s mikor eszik.

R�ad�sul azt is � akarja meghat�rozni, hogyan eszik. Ez nem k�nny�,

ha azt szeretn�nk, hogy az eg�sz csal�d egy�tt egyen a frissen megter�tett

asztaln�l. Legjobb, ha hagyjuk, hogy a gyerek kiv�lassza, mit

szeretne enni, v�gsz�ks�g eset�n minden nap ugyanazt. Ezzel elker�lhetj�k

az el�re l�that� stresszt, � pedig megtanulja intuit�van �rezni,

hogy mire van sz�ks�ge a test�nek �s �rezni fogja a t�pl�l�kokat is.

Adhatunk t�pl�l�kkieg�sz�t�ket is, hogy minden sz�ks�ges t�panyagot

biztos�tsunk.

Azoknak a gyerekeknek, akik hiperaktivit�s vagy ADS miatt

Ritalint kapnak, t�bbnyire egy�ltal�n nincs �tv�gyuk, tot�lisan sztr�jkolnak,

�s nem akarnak enni. A gyerek csak est�re �hezik meg, amikor

a Ritalin hat�sa enyh�l �s m�r minden csal�dtag r�g t�l van a vacsor�n:

ilyenkor �ltal�ban „farkas�hes". Fontos, hogy a sz�l�k meg�rts�k,-

ekkor val�ban t�pl�l�kra van sz�ks�ge. A gy�gyszerr�l k�ztudott,

hogy g�tl�an hat az �tv�gyra. Ez�rt napk�zben arra k�nyszer�teni a

gyereket, hogy egyen, ebben az esetben helytelen lenne.

Ha egy indig� gyerek �nmaga k�z�ppontj�ban van, akkor tudja,-.

hogy mi tesz j�t neki. Szeretik maguk kiv�lasztani a t�pl�l�kukat �s

m�r k�t vagy h�rom�ves korukt�l hihetetlen pontosan meg tudj�k

mondani, hogyan k�rik az �telt. Ha p�ld�ul egy bizonyos s�rga t�ny�ron

t�laljuk, m�gpedig pontosan �t milim�teres darabk�kra v�gva, a

sz�szt a sz�l�re �s nem a k�zep�re t�ve, akkor ... megeszi az indig� kir�ly

(vagy kir�lyl�ny) az eg�szet. De Isten �rizz, hogy m�sk�pp csin�ljuk,

nem a megfelel� m�ret�re v�gjuk, vagy hozz�keverj�k a sz�szt az|

�telhez, akkor kit�r a felkel�s! Bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt ezzel

m�g finoman is �rtuk le a helyzetet, mert ami ilyenkor t�rt�nik az n�ha

ink�bb egy k�zepes katasztr�f�hoz hasonl�t, p�ld�ul rep�l a t�ny�r,

ak�r a sz�l� fej�nek.

Az indig� gyerek szereti meghat�rozni a hely�t az asztaln�l, �s azt

is, hogy ki �lhet mell�. Egyik legfontosabb t�m�ja, hogy a csal�d teljesen

elfogadott tagja szeretne lenni. T�bbnyire azzal lehet r�besz�lni,

�lj�n az asztalhoz, hogy a csal�ddal egy�tt �lvezze az �tkez�st. El�fordulhat

azonban, hogy az asztaln�l nincs �tv�gya, de egy f�l �ra m�lva

panaszos�n k�zli, milyen �hes, �s hogy pontosan mit akar enni. Ilyenkor

azt szeretn�, ha azonnal kiszolg�ln�k.

Az indig� gyerekek egyr�szt nagyon �rz�kenyek a t�pl�l�kra. M�sr�szt

sokszor egyoldal�an esznek, an�lk�l, hogy ennek k�ros k�vetkezm�nyei

lenn�nek. Ahogy kor�bban m�r eml�tettem, id�k�zben

meg�llap�tott�k, hogy ezeknek az �j gyerekeknek m�r m�s a m�ja,

mint a mi�nk, ami az elm�lt �vek �jfajta t�pl�l�kaira kialakult evol�ci�s

alkalmazkod�snak t�nik.