Egy pillanat. Ennyi volt csup�n. Egy r�vidke pillanat az �letb�l. M�gis ez �letem egyik legszebb eml�ke. Ahogy f�l�m hajol, l�gyan �t�lelve, ahogy ajkai sz�mhoz �rnek. Nem! El�g! Nem szabad t�bbet r� gondolnom. Szak�tottam a m�lttal, �s vele is. De ezt a tettemet megb�ntam. Nem akartam elmenni t�le, de nem b�rtam tov�bb a helyet, ahol voltunk. �s � nem akart elmenni. Gy�zk�d�tt, hogy maradjak vele. Boldogok lehett�nk volna. De �n nem b�rom, ha be vagyok z�rva, ott pedig ez volt. Pedig �n szerettem �t. Nagyon is. De h�t ilyen az �let. Ezt v�lasztottam magamnak, h�t elviselem a k�vetkezm�nyeit. De nagyon hi�nyzik! D�nt�k. Visszamegyek hozz�. �jra l�tni akarom �t, �rezni, hogy mellettem van, hogy �t�lel. �rezni akarom, hogy m�g mindig szeret. Visszaindulok a h�z�hoz. K�ts�gek gy�t�rnek, de folytatom az utat. A h�z el�tt megpillantom �t. Egy m�sik l�nnyal. Megcs�kolja, l�gyan �t�lelve, ahogy engem r�gen. S�r�s ker�lget. Er�s maradok, de a lelkem �res lesz. Nincs h�t m�r mi�rt �lnem. Elengedik egym�st, �s � arrafel� pillant, ahol �n vagyok. Megl�t. Elkerekedik a szeme, �s fel�m siet. Elk�sik. Mire oda�r, m�r csak h�lt helyem tal�lja. Elmegyek. Nem �llok meg soha. Minden tagomban f�jdalom �g, de nem �llok meg. Nincs mi�rt. K�v�nom neki, hogy legyen boldog, legyen olyan, amilyen �n soha nem lehettem. Csak arra az egy pillanatra. Az id� v�gtelen�ben csak egy pillanat az �let. De ez a pillanat is fontosabb az �letemn�l.