1. Helytelen elv�r�sok Elfie Walther-Weissmann, egy 18 �ves indig� l�ny �desanyja mes�lte a k�vetkez�ket: „Nem �gy van, hogy az indig� gyerekek felt�tlen�l rendk�v�l intelligensek �s azonnal felt�nnek valamilyen kimagasl� tehets�ggel. Ha van valamihez tehets�g�k, akkor azt eg�szen norm�lisnak �s term�szetesnek tekintik, �s nem felt�tlen�l akarj�k megm�rettetni magukat versenyeken �s tr�fe�kat gy�jteni vele. Ha a sz�l�k megpr�b�lj�k a gyerekeknek ezt a tehets�g�t kihaszn�lni, hogy saj�t becsv�gyukat kiel�g�ts�k, akkor a gyerekek �ltal�ban v�dekeznek. Nagyon j� �s term�szetes �rz�s�k van arr�l, hogy mi fakad saj�t motiv�ci�jukb�l, �s mit k�nyszer�tenek r�juk k�v�lr�l. Ha nem saj�t �r�m�kb�l vagy motiv�ci�jukb�l tesznek valamit, akkor hamarosan v�dekezni kezdenek ellene, �s valamilyen m�don megpr�b�lj�k kivonni magukat a nyom�s al�l. Ha csak egy hobbyr�l van sz�, mint p�ld�ul a zene vagy a s�el�s, akkor nincs is nagy gond. Sokkal probl�m�sabb, ha a gyerek p�ld�ul az iskol�t utas�tja el, �s minden motiv�l�si k�s�rlet f�lresiker�l. Az indig� gyerekek �ltal�ban rendk�v�l �rz�kenyek, k�nnyen s�r�lnek �s magabiztoss�guk ellen�re, amely m�s kiskorukt�l kezdve megvan benn�k, fiatal korukban k�nnyen f�l�nkk� v�lhatnak, �s azt �rezhetik, hogy elutas�tj�k vagy el�t�lik �ket. Ha az oszt�lyt�rsak durv�n megl�kik a sz�netben, az is el�g ok lehet, hogy ne �lljon sz�ba t�bb� m�s gyerekekkel sem. Vagy a tan�rn� egyetlen megrov� megjegyz�s�t, amely tulajdonk�pp a becsv�gy�t akarta fel�breszteni, olyan megal�z�nak �rezheti, hogy att�l kezdve bez�rk�zik, �s nem akarja, hogy b�rmi k�ze is legyen a tan�rn�h�z �s az iskol�hoz. Az indig� gyerekek egy�ltal�n nem �des kis f�nyl�nyek, akik �r�kk� tart� boldogs�got �s �r�met hoznak, hanem sokszor rendk�v�l neh�z kis l�nyek tudnak lenni, akik minden lehet�s�get megragadnak, hogy teli torokb�l tiltakozzanak mivel nagyon fejlett az akaratuk. Felh�borodva vonulhat a szob�j�ba �s z�rhatja be az ajtaj�t, ha az anyj�nak m�s v�lem�nye mer lenni, vagy esetleg valami miatt megszidja, vagy esetleg m�g olyan k�vetel�seket is �ll�t, hogy takar�tsa ki a szob�j�t vagy csin�lja meg a h�zi feladat�t. Az indig� gyerekek sokszor tekint�lynek �rz�kelik �nmagukat, annyira hogy a hagyom�nyos sz�l�gyerek kapcsolat szinte lehetetlen. Olyan spiritu�lis anyak�nt, aki szeretettel �s meg�rt�ssel szeretn� nevelni a gyermek�t, hamar el�rtem a saj�t lehet�s�geim hat�r�ig. Ezek a gyerekek minden �rz�kenys�g�k �s sebezhet�s�g�k ellen�re hatalmas bels� akarattal �s hatalommal rendelkeznek, �s ha arra ker�l a sor, fel is haszn�lj�k. Logikusan �s magabiztosan �rvelnek, �s csup�n az a t�ny, hogy harminc �vvel t�bb �lettapasztalatom van, semmit sem jelent nekik. A pubert�skorig sokszor nagyon kedvesek �s ragaszkod�ak ezek a gyerekek, �s nagy ig�ny�k van az odafigyel�sre �s v�detts�gre. Azokt�l az id�szakokt�l eltekintve, amikor unatkoznak, d�h�sek vagy el�gedetlenek, amikor nem �rzik j�l magukat a k�rnyezet�kben vagy a b�r�kben (sokszor vannak k�h�g�ssel orrfoly�ssal j�r� megf�z�saik, hasf�j�suk vagy b�rprobl�m�ik, mint p�ld�ul ekc�ma), szeretettel, meg�rt�ssel �s t�relemmel viszonylag k�nny� �ket vezetni. T�bbnyire meglep�en j�l meg tudj�k fogalmazni, hogy mi nincs �ny�kre, csak n�ha vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet megv�ltoztatni vagy esetleg nem szeretn�nk megv�ltoztatni. Az igaz�n neh�z id�szak sokszor akkor kezd�dik ezekkel a gyerekekkel, amikor el�rik a pubert�skort. Ez n�luk nagyon kor�n, t�bbnyire t�z�ves koruk el�tt megt�rt�nik. Onnant�l minden nap val�s�gos k�t�lt�ncc� v�lhat, mindennapos veszeked�ss�, hatalmi harcc�. Anyak�nt vagy apak�nt eljut az ember saj�t hal�raiig meg�rt�s�nek, �t�rz� k�pess�g�nek, meggy�z�k�pess�g�nek �s t�relm�nek hat�r�ig. �s ha mindez m�r nem haszn�l, �s v�g�l kimondunk egy; »hatalmi sz�t«, akkor is megt�rt�nhet, hogy ennek ellen�re figyelmen k�v�l hagyja. Ilyenkor n�ha v�gtelen, kimer�t� besz�lget�sek k�vetkeznek, amiben minden �rintett sz�m�ra elfogadhat� megold�sokat keres�nk. De ezek a gyerekek olyan okosak, pokolion oda kell figyelni, hogy ne verjenek �t. Az a j� ezekben a v�gtelen �s fel�rl� vit�kban, hogy az ember maga is, anyak�nt vagy apak�nt, olyan sokat tanulhat bel�l�k. Mivel fiatalkoromban olyan sok tilt�st�l, parancst�l �s egy�b korl�toz�st�l, rendelkez�st�l szenvedtem, saj�t gyerekeimnek t�bb szabads�got, �nrendelkez�si jogot akartam megadni, �s er�sebb �n�rt�kel�st, mint amivel �n �tnak indultam. Lehet�leg sok teret akartam engedni a gyermekeimnek, hogy saj�t, egy�ni tapasztalatokra tegyenek szert, hogy b�zzanak saj�t teremt� erej�kben. Azt akartam, m�lyen bel�l tudj�k, hogy saj�t erej�kben �s tehets�g�kben b�zhatnak, hogy ne kelljen f�lelemb�l vagy bizonytalans�gb�l al�rendel�dni�k vagy f�ggeni�k valakit�l, csak az�rt, hogy t�l�ljenek vagy t�rsadalmi elismer�st szerezzenek. Azt akartam, hogy tudja, teljesen rendben van, ha valaki „ m�s ", mint a t�bbiek, �s hogy legyen el�g b�tors�ga �s bizalma a m�ss�g�nak ki�l�s�ben, b�rmi legyen is az a m�ss�g. Nagy bele�rz� k�pess�ggel, sok szeretettel �s t�relemmel akartam seg�teni a gyerekeimnek, hogy eligazodjanak ebben a neh�z f�ldi �letben, �s azt akartam, hogy ismerj�k, milyen sok k�l�nb�z� n�z�pont l�tezik, amelyb�l egy dolog szeml�lhet�. Azt akartam, hogy a l�nyom megtanuljon m�s emberekkel szemben toler�nsnak lenni, �s k�zben mindig h� maradni saj�t igazs�g�hoz. De ez az �n k�v�ns�gom, az �n elv�r�som, az �n elk�pzel�sem volt a bel�t�sr�l �s a toleranci�r�l. �pp el�gszer kellett elismernem, hogy a l�nyom toler�nsabb, mint �n magam. Evekig volt egy�tt olyan fiatalokkal, akiket nem lehet �pp »j� t�rsas�gnak « nevezni. �lland�an vacill�ltam, hogy »ezt el kell fogadnom �s b�znom kell a l�nyomban« vagy »d�h�snek lenni, nem elfogadni, �s f�lni, hogy elvesztem az ellen�rz�st«. Ez nagyon-nagyon kem�ny id�szak volt, mert a legt�bb dolog, amit mondtam vagy lettem, elutas�t�sra vagy s�ket f�lekre tal�lt. Ma ezt �gy l�tom, a l�nyom �gy vonta ki mag�t a befoly�som al�l, hogy � maga bizony�tsa be, er�s �s f�ggetlen, �s hogy megmutassa, a gondoskod�sommal, f�lelmeimmel �s aggodalmaimmal tot�l az idegeire niegvek. A l�nyom r�v�n �jra �s �jra megtapasztaltam a saj�t hat�raimat: a bizonytalans�gaimat, f�lelmeimet, elv�r�saimat a gyerekkel szemben. Mindig k�nytelen voltam m�g�n�zni az �rz�seimnek: Mib�l fakadnak? Mi�rt �rzem magam olyan nyugtalannak, irrit�ltnak vagy kih�vottnak? R�j�ttem, hogy a saj�t nevel�semet, mint egy hatalmas koloncot h�zom magam ut�n. M�g mindig fogva tartottak azok a norm�k, amelyeket gyerekk�nt �s fiatal l�nyk�nt r�m k�nyszer�tettek, �s amelyek m�g egy�ni fejl�d�semnek sem hagytak j�t�kteret, amelyek azt az �rz�st keltett�k bennem, hogy gyenge, tehetetlen, f�gg� �s jelent�ktelen vagyok! �gyhogy �vekig harcoltam a k�rnyezet elv�r�sai, k�vetel�sei, beavatkoz�sai �s norm�i ellen, hogy a l�nyomnak k�nnyebb �s jobb legyen, mint nekem volt. De nem k�nny� �lland�an harcolni a t�rsadalommal �s a k�rnyezettel. Mindegy, hogy �voda, iskola vagy sportegyes�let, a gyerekek sajnos ki vannak szolg�ltatva egy rendszernek, amely a nyom�sra, versenyre, rivaliz�l�sra �s sokszor a manipul�ci�ra �p�l. Ez�rt a gyerekek nem tanulj�k meg, hogy egym�ssal �s egym�s�rt dolgozzanak, hanem csak egym�s ellen. Megtanulj�k, hogy megv�dj�k magukat, hogy kij�tssz�k, befeket�ts�k �s kihaszn�lj�k egym�st. Sz�vb�l k�v�nom, hogy ez egy nap megv�ltozzon. Az indig� gyerekek k�vetkez� gener�ci�ja, akik most sz�letnek, j�ruljanak hozz� ahhoz, hogy az emberek a j�v�ben m�r ne kij�tsz�k egym�st �s harcoljanak, hanem t�mogass�k �s seg�ts�k egym�st. A l�nyom most 18 �ves - pap�ron -feln�tt, v�ge a pubert�skornak, az �retts�g �j szakasza kezd�d�tt el, �s ez�rt sz�vb�l h�l�s vagyok!" 7.2. �j projektek: Free The Children Sok p�lda van olyan gyerekekre, akik t�ll�pnek minden hat�ron, �s m�r kor�n felfedezik �letfeladatukat. Gyerekek, akik tizenk�t �vesen saj�t sz�m�t�g�pes c�get alap�tanak, akik ki�llnak oszt�lyt�rsaik mellett �s val�di szoci�lis munk�t v�geznek, vagy eg�szen rendk�v�li gyerekek, amilyen p�ld�ul Craig Kielburger is. Craig Kielburger most tizenh�t �ves. Kanad�ban �l, �s � alap�totta meg a „Free the Children" nemzetk�zi gyermekmozgalmat. A szervezetnek t�bb mint h�sz orsz�gban vannak tagjai, az a k�ldet�s�k �s j�v�k�p�k, hogy az eg�sz vil�gon megszabad�ts�k a gyerekeket a szeg�nys�gt�l �s kizs�km�nyol�st�l. Arra b�tor�tanak fiatalokat, hogy legyenek k�z�ss�g�k vagy n�pcsoportjuk nemzeti vagy nemzetk�zi vezet�i, hogy r�szt vehessenek ebben a k�ldet�sben. Craig tizenk�t �vesen kezdett intenz�ven t�r�dni m�s gyerekekkel, miut�n egy pakiszt�ni gyerek meggyilkol�s�r�l olvasott. Ezt a gyereket ..rabszolgak�nt" eladt�k, hogy sz�nyegsz�v�k�nt dolgozzon. Craig �szszefogott bar�taival, �s �gy j�tt l�tre egy hatalmas h�l�zat, amely a gyerekek jogaival t�r�dik. Craig sokat utazik szerte a vil�gban �s felkeres olyan gyerekeket, akik nyomorban �lnek. El�ad�sokat tart, mindenhol projekteket alap�t, s�kra sz�ll az �rintett orsz�gokban a jobb �letk�r�lm�nyek�rt, �s nagy sikereket �r el a szervezet�vel. N�h�ny projektje p�ld�ul: iskol�k vagy gyermek-rehabilit�ci�sk�zpontok megnyit�sa, vagy �j bev�teli forr�sok teremt�se szeg�ny csal�dok sz�m�ra, hogy meg tudj�k szabad�tani gyermekeiket a vesz�lyes munk�kt�l. A szervezet sok programot is �letre h�v, amelyeknek az a c�ljuk, hogy nemzetk�zi szinten kapcsolatba ker�ljenek gyerekek �s fiatalok. Megpr�b�lja- sokszor sikerrel -, megnyerni az ipari szektort, hogy bizonyos gyerekmunk�val kapcsolatos t�rv�nyeket betartson. Korm�nyokat gy�z meg r�la, v�ltoztatni kell a t�rv�nyeiken, hogy jobban v�dj�k a gyerekeket a kizs�km�nyol�s �s a gyermekprostit�ci� ellen. Az elm�lt �vekben Craig hihetetlen nagy publicit�st kapott a m�di�ban. A CNN Amerik�ban �s Eur�p�ban egy hatvan perces filmet mutatott be r�la, �s k�nyv�t („Szabad�ts�tok meg a gyerekeket") sz�mos nyelvre leford�tott�k. Ez bizony�ra j� p�lda sz�l�knek �s gyerekeknek, milyen k�vetkezm�nyei lehetnek, ha engedj�k gyermek�nknek, hogy azt tegye, amit akar, �s amit tennie kell.